Heather | ✓

[ n e g y v e n h a t o d i k ]

Marco

Reggel egyedül keltem az ágyban,Luna már seholsem volt.Reménykedtem benne,hogy én kelek majd hamarabb,de előző este sokáig csak figyeltem,ahogy alszik,hogy az emlékezetembe véshessek minden pillanatot.Olyan természetesnek tűnt,ahogy hozzám bújt álmában,mintha mindig is így aludtunk volna.A boldogságomat mégsem szegte semmi,az ágyat bevetve észrevettem,hogy az ágynemű átvette Luna illatát és ez csak még jobban felvidított.Ez is csak azt bizonyította,hogy nem egy álom volt az egész,mégha annak is tűnt a lány lelépése miatt.

Lekullogva a konyhába a mosoly letörölhetetlen volt az arcomon.Anyu és Adette épp a kávéjukat itták az asztalnál,Amira meg valami mesét nézett,de Lunát nem találtam sehol.

-Jó reggelt.-köszöntem a konyhába lépve,mire mind a két nő rám mosolygott.

Adette sokkal jobb színben volt,mint tegnap,úgy tűnik,tényleg ért valamit a beszélgetésünk,pedig azt hittem,csak átmenetileg használ majd valamit.De ezek szerint mégis komolyan vette,amiket mondtam,ennek pedig örültem,mert sokkal jobb volt őt így látni,mint teljesen búskomoran.

-Luna hol van?-kérdeztem a szobák között járkálva,azonban a lányt nem találtam sehol.

-Elment már korán reggel.Azt mondta,el kell intéznie valamit.-válaszolt anyu,mire csalódottan bólintottam.

Lelépett,persze.Valószínűleg megint meg gondolta magát.

-Történt valami?-vette Adette észre a hangulatváltozásomat,azonban csak egy mosolyt varázsolva az arcomra megráztam a fejemet.

-Nincs semmi.Felmegyek a szobámba.

Ahogy felértem,bezártam magam mögött az ajtót és annak támaszkodva próbáltam úrrá lenni a csalódottságon,amit éreztem.Tényleg ennyit jelentett volna mindaz,ami előző este történt?

Előkapva a telefonomat,írtam egy sms-t a lánynak.Végre hajlandó volt megadni a próbák miatt az új számát,mert a másikat lecserélte,hogy ne tudjam hívogatni.

Hol vagy?Beszélhetünk? M.

Hosszú percekig vártam,azonban válasz nem jött.Szar lett a kedvem teljesen,a boldogság,amivel keltem,teljesen elszállt.Egyedül az vidított fel kissé,ha visszaidéztem a történteket,azonban folyton azt hajtotta az agyam,hogy az egésznek vége,mert Luna talán sosem bocsájt meg.

Megcsörrent a telefonom,felülve pedig azonnal felvettem,meg sem nézve,hogy ki az.Reménykedtem benne,hogy Luna hív,azonban helyette egy dühös Sierra hangot hallottam.

-Torres,seggbe kell rúgjalak,vagy mi az Isten van?Mi a jó büdös...hm,mármint lópikulát csináltál a barátnőmmel megint?

Nem értettem,mégis miről beszél,mikor Luna hozzám bújva aludt el,egy mosollyal az arcán,ezért úgy éreztem,sántít valahol ez a dolog.

-Mégis mit tettem,Sierra,te mondd el,mert én magam sem tudom.-vallottam be,mire a lány meghökkenése még a telefonban is hallatszódott.

-Sierra,tedd le.-hallottam meg Luna hangját a háttérben,azonban valami nagyon nem volt rendben.

Olyan...sírós volt a hangja,mintha próbálná visszatartani,amit nem kéne.