Történet egy régi korról, amikor farkas és sárkány együtt égett a Westerost beborító tűzben
Avagy Ellison Stark és Aemond Targaryen házasságának története
kezdet: okt. 19, 2022
vége: jan. 28, 2023
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ellison
Ellison nem aludt azon az éjszakán. Nem azért mert nem volt fáradt, sokkal inkább azért mert az agya nem volt hajlandó leállni. Fel és le járkált a fekete tó partján megpróbálva megnyugtatni magát Aemond távozása után, de nem sikerült. Az agyában újra és újra lejátszódott a jelenet, amikor a herceg megszorította a torkát. Ellison egy követ dobott a vízbe, majd még egyet és még egyet, mintha megpróbálta volna megbüntetni a tavat, a képekért, amiket mutatott neki. A tó hazudott. A vízben látott dolgok nem lehettek valódiak és nem lehettek a jövő apró szilánkjai sem. Hogy szerethette volna ezt az embert? Hogyan táplálhatott volna irányában olyan érzelmeket, mint amiket érezni vélt a látomásában? Bolondság. Egy oxigén hiánytól szenvedő agy hallucinációi.
Amikor Ellison végre visszamászott a szobájába az ablakon át, a kandalló előtt lévő karosszékben már ült valaki lassú mozdulatokkal fényesítve a kardját a tűz fényében.
– Remélem tudod, hogy mekkora szarba rántottad magadat - morogta Eduard fel sem pillantva a húgára, Ellisonban pedig megállt az ütő a bátyja fagyos hangját hallva. - Az őrök - remélem, ugye tudod, hogy kint állnak az ajtód előtt -, úgy megijedtek, amikor a harmadik vagy negyedik kopogásukra sem nyitottál ajtót, hogy bejöttek a szobádba. Csak hogy teljesen üresen találják.
– Eduard... - próbálkozott volna Ellison halkan megmagyarázni miért nem volt a szobája, de a torkára forrtak a szavak, amikor meglátta a bátyja arcán lévő óriási vigyort. Eduard úgy mosolygott a lángokat figyelve, mintha megbolondult volna, amikor pedig halkan felkuncogott Ellison teljesen meggyőződött róla, hogy a bátyja megbuggyant.
– Büszke vagyok rád! - fordult felé Eduard csillogó szemekkel a lány pedig egyből a legrosszabbtól kezdett tartani. - Aemond nem akarta elfogadni a házassági ajánlatom.
– A házassági ajánlatod? - hebegte Ellison.
– Harlon Serenát akarta hozzáadni.
– Serena még gyerek - válaszolta, bár valahogy sejtette, hogy ez a helyzet, amikor meglátta a kislányt a kertben korábban.
– Pontosan. De jegyben jártál Ewannal. Nehéz lett volna kiházasítani mással - Eduard felállt a karosszékből, széttárta a karjait és hiába lépett hátra párat Ellison a bátyja hamarosan a karjaiba kapta és megforgatta. Egy puszit nyomott Ellison homlokára, de az eszeveszett vigyorgást nem fejezte be.
– Még most is ő a jegyesem...
– Édes, drága húgom - mosolygott Eduard olyan mosollyal, mintha a világ legostobább emberének magyarázna. – Kinek fogsz kelleni ilyen hírnévvel? - kérdezte mire Ellison arcából kifutott minden szín.
– Nem. Eduard... nem. Ez nem...
– Hiszen már mindenki tudja, hogy viszonyod van a déli herceggel - mosolygott Eduard kisimítva Ellison sötét haját a lány arcából. - Kinek kellene egy lány, aki lehet hogy a herceg gyermekét hordja a szíve alatt? Mondd mióta tart az afférotok?
