Történet egy régi korról, amikor farkas és sárkány együtt égett a Westerost beborító tűzben
Avagy Ellison Stark és Aemond Targaryen házasságának története
kezdet: okt. 19, 2022
vége: jan. 28, 2023
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Aemond
Ha Aemond keze nem tartja meg abban a pillanatban, hogy elhúzódtak egymástól Ellison biztosan ott helyben összeesett volna. A fiú reflexszerűen kapott utána, de ahogy meglátta a lány rettegő tekintetét azonnal el is engedte a karját és hátrébb lépett tőle. Immár hivatalosan is jegyben jártak, Aemond viszont még sosem látott ilyen csontig hatoló félelmet senki szemeibe, mint amivel a lány nézte őt. Mit követhetett el? Hiszen még csak meg sem csókolta igazán! Mégis mi volt benne olyan ijesztő, hogy a lánynak ilyen arcot kellett vágnia tőle? Aztán végül rájött mi történhetett. Ellison meglátta közelről az arcán lévő sebet. A Vörös Toronyban régen minden szolgálólány félt tőle, még a szemkötő előtt. Ellisonban talán pont most tudatosult, hogy innentől elválaszthatatlanná vált a szörny karmaitól. Aemond elhúzta a száját, de a dühét nem tudta titkolni. Nem feltétlenül Ellisonra volt mérges. Sokkal inkább az unokaöccsére, aki még ennyi év után is képes volt tönkretenni minden pillanatát az életének. Az a kis görcs, akit már gyerekkorukban meg kellett volna ölnie...
– Találkozunk indulásnál - morogta Aemond mielőtt túl mélyre merült volna a dühében, majd sarkon fordult és otthagyta a csődületet a fa alatt.
Amikor megpillantotta Ellisont abban a gyönyörű fehér ruhában, még akkor is ha az alja a vádlijáig véres volt Aemond egy pillanatra még azt is elfelejtette, hogy kell levegőt venni. Mert abban a pillanatban képes lett volna megesküdni, hogy soha nem találkozott senkivel, aki szebb lett volna mint a lány. Olyan volt, mint egy jelenés, mint a leggyönyörűbb angyal, az istenek kedvence... Ő viszont csak rettegést adhatott neki cserébe. Ez nem volt igazságos! Valaha az ő arca is szép volt és ép. Ha a lány akkor csókolta volna meg nem remegett volna tőle félelmében.
– Mégis hová mész? - hallotta meg Aemond maga mögött Ewan hangját miután beért a fák takarásába.
Aemondnak nem kellett több, olyan gyorsan megfordult, mint ahogy egy nyíl lő ki az íjról és két kezével Ewan ruháiba markolva az egyik fa vastag törzsének vágta a lovagot minden erejével. Ewan nyögött egyet, ahogy a feje a fának koccant és összeszorította a fogát a testében hirtelen szétáradó fájdalom miatt.
– Miért nem védted meg? - kérdezte Aemond úgy sziszegve, mint egy kígyó mire Ewan ereiben megfagyott a vér. – Ha szereted, miért nem akadályoztad meg? Miért nem álltál ki mellette?
– É-én... - makogta mire Aemond felmordult és ellökte magától a fiút.
– Gyáva vagy. Gyáva és kegyetlen.
– Gyáva és kegyetlen? - kérdezett vissza Ewan ugyanolyan dühösen miután összeszedte magát. – Nehogy már pont egy Targaryen oktasson ki ezekről! Nehogy már pont Istentelen Aemond üvöltse le a fejem! Mondd csak nem égette a felszentelt föld a talpadat? Nem is tudom, ki csábította el kinek a menyasszonyát.
– Mi van azzal, hogy barátok vagyunk? - villant Ewan felé Aemond szeme. - A barátok nem kellene, hogy hűségesek és igazak legyenek a barátjukhoz? Hiszen te oktattál ki ezekről a dolgokról!
