Történet egy régi korról, amikor farkas és sárkány együtt égett a Westerost beborító tűzben
Avagy Ellison Stark és Aemond Targaryen házasságának története
kezdet: okt. 19, 2022
vége: jan. 28, 2023
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ellison
Ellison képtelen volt elszakítani a tekintetét a bezárt kapuról. A rajta lévő zárszerkezet réz és arany bevonatáról, a nehéz tömörfáról, amiből készült és az előtte strázsáló lovagokról. Úgy érezte mintha megfagyott volna a lova nyergében még ebben az őrült, borzalmas melegben is, amelyhez hasonlót még életében nem érzett. A Nap fénye égette a bőrét, és életében először nem azért izzadt mert sportolás közben kimelegedett, hanem mert a nap olyan forró volt, hogy a városfalak közé szorulva a lány szinte levegőt se kapott miatta az út alatt. De a kisfiú kijózanította. A kisfiú a szakadt ruhában, éhes, dühös szemekkel egy vörös rózsát tartva a kezében. Apró lázadás egy apró embertől, mégis tüske volt és fájdalom, mintha egy hordó jeges vízbe dobták volna hirtelen és az a kisfiú tartotta volna a víz alatt a fejét, aki a rózsát fogta.
– Leszállnál? - kérdezte Aemond unott hangon, kirángatva a lányt a gondolataiból, mire Ellison azonnal bólintott és kicsúszott a nyeregből. Az alatta lévő fekete macskakő szinte égette a lábát a királyvári divat szerinti lapos talpú cipőjében.
– Ki volt az... ki volt az a gyerek? - vonta fel a szemöldökét, Aemond viszont csak megrántotta a vállát. Így zárt ajtók mögött egyből odalett az eddig arcán viselt félmosoly. Csak a komorság maradt, unott, savanyú arckifejezés, mint aki szíve szerint bárhol máshol lenne csak itt ne kelljen állnia és a lánnyal beszélgetnie.
– Nem várhatod el, hogy az összes utcakölyköt ismerjem Királyvárban! Nem tudom és őszintén egyáltalán nem is érdekel.
– Dehát... Vörös rózsa volt a kezében.
– Hagy fejezze ki a véleményét úgy ahogy akarja! Egy koszos kölyök nem fogja veszélyeztetni a Targaryen dinasztia sorsát.
Nem egy koszos kölyök valóban nem, de az a rengeteg ember, akik a falak mellett álltak talpig feketében? Az a nő, aki bedobta eléjük a vörös rózsát, hogy megijedjen a ló? Sok ilyen ember veszélyezteti a Targaryen dinasztiát. Aemond viszont úgy tűnt azzal az egy szemével sem látott semmit a körülötte lévő dolgokból hiába voltak azok az orra előtt. Kellemetlen érzés volt ilyesmivel szembesülni Észak után. Ott az emberek nagy része szerette a Starkokat, a Boltonok kivételével nem sokan akarták őket kitúrni Deresből. Itt viszont az ellenségeskedés tapintható volt és a veszély, ami Északon az embert főleg a hideg és a vadak miatt fenyegette itt átalakult gyűlölködő szempárokká és gonosz gondolatokká amelyek olyanok voltak mint a tűz, ha az ember igazán megérezte. Az ittenieknek még a haragja is meleg volt, talán ezért volt sokkal ijesztőbb.
– Látom máris összemelegedtetek! - lépett hozzájuk közelebb hatalmas mosollyal az arcán Aegon és felemelte Ellison kezét, hogy egy halvány csókot nyomjon rá. – Aemond rengeteget mesélt rólad észak farkasa. Bár bevallom azt hittem túlzott, amikor tündéri szépségnek nevezett.
