A szomszéd srác

10.

- Minden kész van - Sóhajtottam elégedetten.

Kitettem az utolsó húst is a nagy tányérra, amin púposan hevertek a finom, fűszeres darabok. Biztosan elég lesz vagy negyven embernek is, annyit csináltunk. Taehyung út közben átvette tőlem, amíg én megittam a jó hideg limonádémat, amit szintén ő csinált nekem és hála a jó égnek, bár az arckifejezése elég könnyfakasztó volt, nem égetett fel és oda semmit. 

- Ezt hogy csinálod? - Lötyögtettem meg a limonádét a poharamban és a szívószálat újból a számba véve megszívtam az isteni, jeges folyadékot.

Taehyung megnyalta a száját és végignézte, ahogy az ajkaim közül kiesik a szívószál, majd a maradék cseppeket lenyalom a szám széléről. 

- Titok - Válaszolta végül egy féloldalas mosollyal.

- Annyira finom - Mosolyodtam el.

- Ihatsz még, majd ha nálam leszel - Félrebiccentette a fejét és ő is elmosolyodott.

Letettem a poharat az asztalra és közelebb léptem hozzá. Tudtam, hogy játszik és akarja is, úgyhogy belementem a színdarabba, ami vele nem igazán volt megjátszva. Vele tényleg úgy tudtam flörtölni, hogy nem kellett megjátszanom magam és előre megírt, mocskos szövegeket mondanom. Taehyung természetes charme-ja kihozta belőlem, hogy automatikusan és naturális módon csevegjek vele úgy, hogy még én is elcsábuljak, pedig azt csak neki kellene.

Kezemet csípőre tettem és egy féloldalas mosollyal felnéztem rá.

- És ki mondta, hogy itt leszek? - Vontam fel a szemöldököm.

Taehyung elmosolyodott és félrefordult egy pillanatra. Visszanézett a szemeimbe és tekintete áthatóan kapcsolódott az enyémbe. 

- Ugyan miért ne lennél? 

- Mi dolgom van nekem itt? - Kérdeztem halkan, de elég hangosan ahhoz, hogy tökéletesen hallja.

- Adhatok munkát, ha gondolod - Megnyalta az ajkait és még közelebb lépett hozzám.

- Szakácsként vagy macskahordozóként? - Mosolyodtam el.

- Mit szólnál az ágyashoz? - Kacérkodott tovább.

Nyelnem kellett egyet a gondolatra. Megnyaltam a számat, ami kiszáradt, ahogy élesen beszívtam a levegőt és beharaptam az alsó ajkam. 

- Megfizethetetlen vagyok - Sóhajtottam drámaian.

Taehyung halkan felnevetett. Egyik kezét zsebre vágta és lezseren áttette a testsúlyát az egyik lábáról a másikra. Másik kezét a derekamra tette és egy helyben tartott, amíg lehajolt hozzám, hogy a fülembe suttoghasson.

- Azt hiszem, van elég pénzem - Közölte.

- És miből gondolod, hogy elvállalom? 

A mellkasára tettem a kezem, hogy kicsit hátrébb toljam őt és a szemébe nézhessek. Ujjaim alatt megfeszültek a mellizmai, amitől már ott kedvem lett volna az ágyába ugrani. Muszáj voltam eltolni magamtól, mert úgy éreztem, hogy a testem nem bír el többet, ha tovább kell szagolnom a parfümjének kellemes aromáját és a bőrömön fogadni a meleg leheletét, ahogy beszélt. Mély orgánuma a fülemben libabőröket csalt a felkaromra egy pillanatra.

- Miből gondolod, hogy nemet tudnál mondani? - Ujjai erősebben mélyedtek a derekamba.

Meg kellett erőltetnem magam, hogy ne legyen hallható az erős lélegzésem. Taehyung lehajolt és nekem kikerekedtek a szemeim. Mellkasát megnyomva jeleztem, hogy meg ne próbálja, amire készül.