A szomszéd srác

18.

- Tudod, bármennyire is imádok ennyit keresni - Vettem egy mély levegőt és Taehyung felé fordultam az ágyban. - Kezdem rosszul érezni magam, amiért ennyit költesz rám.

A férfi a feje alá tette a kezét és kényelmesen elhelyezkedett. Én felkönyököltem és a csuklómon tartottam a fejem, ahogy lenéztem rá, ő pedig lezseren feltúrta a haját, ami izzadtan ragadt a homlokához. Felém fordult és egy nemtörődöm arckifejezést villantott rám.

- Izgat szerinted, hogy mennyit költök? - Felvonta az egyik szemöldökét.

Sóhajtottam és lassan megingattam a fejem.

- Akkor is - Leejtettem a fejem a párnára és így már egy szintben volt a szemünk, ahogy egymásra néztünk. - Az átlag havi keresetemet egy hét alatt letudtam, csak belőled.

- Nem értem, miért gond ez neked.

Megfordult és a hasára gurult. Könyökeire támaszkodott és fölém hajolt. Vettem egy mély levegőt és a tekintetem egy pillanatra végigsiklott a markáns, férfias arcán, le az ajkaira és tovább a bicepszeire, amik kidomborodtak, ahogy tartották a férfi súlyát, aztán visszavittem a pilláimat az engem figyelő, mélybarna szemekbe.

- Nem a pénz a gond, sőt az nagyon is jó - Mosolyodtam el. - El is viselném, ha egy idegentől kapnám, aki nem érdekel.

Taehyung egy kacér mosolyra húzta a száját és kidugta a nyelvét egy pillanatra, ahogy megnedvesítette az ajkait. Aprót biccent a feje oldalra, ahogy a tekintete még áthatóbban vizsgált.

- Szóval én érdekellek? - Kérdezte mosolyogva.

Lehunytam a szemeimet, ahogy realizálódott bennem, hogy mi is szökött ki a számon. Basszus. 

- Csak ismerlek és nem vagy rossz srác - Mentettem a menthetőt, ha még volt mit. - És a lelkiismeretem kezd a pokolba taszítani, amiért így kifosztalak.

A végén megrántottam a vállam és villantottam rá egy mosolyt, hogy ne legyen túl komoly hangulata ennek az egésznek. Taehyung vett egy mély levegőt és hangosan kifújta.

- Most burkoltan azt szeretnéd mondani, hogy többet nem vehetem igénybe a testedet? - Kérdezte.

- Nem, nem - Ráztam a fejem, talán túl gyorsan én túl hevesen.

Taehyung is elmosolyodott rajta, én pedig kissé zavarba jöttem, ahogy túlbuzgónak éreztem magam vele szemben. De nem volt mit tenni, imádtam, ha vele lehettem és ha úgy szerezhettem meg a nekem járó pénzt, hogy a férfi, aki a partnerem, nemcsak észveszejtően szexi, de bomba jól csinálja a dolgát és ért is hozzá, ráadásul nincs megelégedve annyival, hogy neki jó volt, engem sem hagy parlagon heverni és ezért az egekig magasztaltam. Olyan volt, mint a sok, rossz kaland után egy fenomenális gyógyszer, ami visszaadta az életkedvemet.

- Csak azt mondom, hogy túl sokat szórod a pénzed és méghozzá rám - Folytattam a gondolatmenetemet.

- Mit tudok tenni ellene? - Sóhajtott mosolyogva. - Ha egyszerűen szexelni akarok, akkor muszáj megfizetnem az árát. És inkább fizetek olyasvalakinek, akit bírok és kedvelek, mint egy idegen, ki tudja hol járkált nőnek - Magyarázta.

Oké, ez tényleg logikus, de továbbra sem érzem megnyugodva magamat. 

- De ha szeretnél, jöhetsz ingyen is - Megnyalta ismételten a száját és végignézett a meztelen felsőtestemen.

Már a pillantásától kirázott a hideg és örültem, hogy a takaró a hasam aljáig fel volt húzva, hiszen nem tudom, hogyan reagáltam volna, ha tetőtől talpig végigmért volna. Magamat sem értettem, hiszen évek óta mutogattam magam teljesen meztelenül különböző férfiaknak és a legcsekélyebb mértékben sem éreztem azt, hogy szégyenlősnek kellene lennem. A testem kinézetével meg voltam elégedve, és ha már úgyis teljesen megkapták, nem volt, mit takargassak. Taehyung átható, igéző szemei viszont egy pillanat alatt küldtek libabőröket a karjaimra és egyszerűen nem tudtam tenni ellene.

Nem is lett volna rossz, ha ingyen jövök és akkor és ott szexelünk, amikor és ahol csak akarunk. A lelkiismeretem helyre állt volna, de sajnos akkor sem tudtam volna kifizetni a lakást. Bár Taehyung csak egy következő, újabb férfi volt, és előtte is összeszedtem annyit, amennyiből vígan meg tudtam élni, szóval az a pár plusz bankó nem dobott volna sokat a számlámon. De akkor is energia volt, amit vele elhasználtam, és amit a következő óráktól vett el. Ha nem tudtam volna úgy teljesíteni, elveszítettem volna a vendégeimet és lehúzhattam volna a rolót. Bár, ha belegondolok, ugyanannyi energia, ha kifizet, mint ha nem...

- Nagyon elgondolkodtál - Rázott vissza a valóságba Taehyung hangja.

- Hm - Bólintottam egyet.

- És min? - Kíváncsiskodott és leejtette magát a kezeiről.

Fejét a párnájába fúrta és felém fordult. Egy pillanatra lehunyta a szemét, ahogy élvezte a puha ágynemű hívogatását a fárasztó dolgunk után. Én is csak pihegtem és valahogy nem éreztem úgy, hogy azonnal ki kell kelni és hazamenni, ahogyan a többieknél.

- Hogy hogyan oldjuk ezt meg - Vallottam be.

- És mire jutottál?

Vettem egy mély levegőt és csücsörítettem, ahogy összegeztem a fejemben az eddigi dolgokat.

- Nagyon jó veled, ez tény - Biccentettem határozottan, mire az ő arcán megjelent egy önelégült mosoly. - De túl sokat költesz rám, ez is tény. 

Taehyung bólintott, beismerte, hogy így van, vagy csak követte a hallottakat. Nála sosem lehet tudni, mit miért tesz, az esetek nagy részében, legalábbis ahogy én azt eddig felfedeztem. 

- Kellene találni egy megoldást - Sóhajtottam. - Ingyen nem lehet, ezt mind a ketten tudjuk, hiszen nincs ingyen a házam sem és Dante sem.

A macskám említésére Taehyung arca felragyogott, mire megforgattam a szemem. Komolyan, ennek macska fétise van? Legközelebb macskafülekben jövök és nyávogok neki egyet, kíváncsi vagyok, mennyire indul be tőle. Hm, ez nem is rossz ötlet, ki kellene próbálnom. 

- És ha máshogy fizetnék? - Állt elő az ötlettel.

Felvontam a szemöldököm és kérdőn néztem rá. 

- Azt hogy tervezed? - Kérdeztem rá.

Ötletem sem volt, hogyan lehetne máshogy fizetni, mint bankjegyekkel és érmékkel. A hitelkártyáját csak nem fogja odaadni, ebben is biztos voltam.

Taehyung megrántotta a vállát, majd feltámaszkodott ismételten a könyökére.

- Vacsorával, bevásárlással, ruhákkal, fuvarokkal - Sorolta a lehetőségeket. - Elég sok dolog van ezen a kicseszett Földön, ami nincs ingyen. 

Elgondolkoztam. Végül is, ha bevásárol nekem vagy a macskámnak, fizeti az esetleges állatorvost, az új fehérneműimet vagy extrémebb darabjaimat, talán még jobban is jövök ki belőle, mintha simán megkapnám kézbe a dolgokat.

- Oké - Bólintottam. - De egy valamit fektessünk le.

Taehyung mosolyogva rám nézett.

- Téged? - Vigyorodott el a saját viccén.

Hihetetlenül felnevettem, majd megingattam a fejem sóhajtva.

- Az értékekkel legyünk tisztában - Mondtam. - Egy fehérnemű ára nem jelenti azt, hogy egész nap hempergek veled, bármennyire jó is.

- Értettem, asszonyom! - Bólintott mosolyogva.

- Helyes - Mosolyodtam el.

- Viszont, ha már így szóban forog - Vett egy mély levegőt és egyetlen szempillantás alatt rám gurult.

Kikerekedett szemekkel néztem rá, ahogy megtámaszkodik fölöttem és egy csábos kis mosolyt ereszt meg, le rám.

- A délutánom szabad - Suttogta a mellkasomra, majd egy lágy puszit hagyott a kulcscsontomon.

Felsóhajtottam és mosolyogva lehunytam a szemem. Az ujjaimat akaratlanul is a vállába mélyesztettem, ahogy apránként nyomta a csókjait a bőrömre.

- Aztán mehetünk vásárolni - Folytatta két csók között. - Elviselnék egy bugyi bemutatót.

Halkan felnevettem és leokéztam a tervet.