A szomszéd srác

50.

Vettem egy mély levegőt és bekopogtattam. Halk csörgést hallottam, mire beharaptam a számat. Lehunytam a szemem és megingattam a fejem. Mi a szart csinálok én itt? A gyomrom émelyegni kezdett, én pedig egyszerre izzadtam és rázott a hideg, annyira ideges voltam. Megköszörültem a torkomat és felvettem a határozott arcomat, amint a zárban meghallottam elfordulni a kulcsot. Az ajtó kinyílt és felfedte előttem az arcot és a testet, amit már napok óta nem láttam. Taehyung arca felderült és egy aranyos mosoly villant át rajta, ahogy meglátott. Szélesebbre tárta az ajtót és félreállt, hogy beengedjen. Egy szó nélkül léptem be rajta és megálltam az előszobában, hogy várjak rá. Egy egyszerű, otthoni szabadidőnadrágot viselt és egy vöröses pólót, rajta feketével nyomtatott városnevek voltak elszórva.

- Örülök, hogy látlak - Szólalt meg mosolyogva.

Csak bólintottam és vettem egy mély levegőt.

- Beszélhetnénk? - Kérdeztem.

Taehyung arcáról lehervadt a mosoly és egy komoly bólintást kaptam. Kezével a nappali felé mutatott, mire én megfordultam és elindultam a helyiség felé. Közben eszeveszettül, felváltva nyalogattam és harapdáltam a számat idegességemben. Taehyung sem tűnt túl nyugodtnak, miután megkérdeztem a rettegett mondatot. Feszülten ültünk le mind a ketten. Én felhúztam a lábaimat törökülésbe és teljes egészében a férfi felé fordultam. Lefelé néztem az ölembe, amíg összeszedtem magam. Vettem egy mély levegőt és belekezdtem, mielőtt kirohantam volna zavaromban a házból.

- Taehyung - Nem néztem rá, ahhoz nem volt elég energiám. - Tudod, hogy ez nagyon furcsa nekem.

- Hm - Hümmögött válaszként.

Csak bólintottam és folytattam.

- Feladni mindent és ekkora őrültséget csinálni - Elmosolyodtam és megingattam a fejem.

Felnéztem rá és egyből találkozott a tekintetünk, hiszen ő eddig is engem figyelt. Arca aggodalmat és komolyságot tükrözött, amiből meg tudtam állapítani, mennyire fontos neki ez a téma. Akaratlanul is megmelengette és dobbanásra bírta a szívemet, hogy ennyire foglalkozott velem.

- Nem tudom, hogy képes lennék e erre az egészre - Folytattam.

Taehyung nyelt egyet és csalódottan bólintott, majd leszegezte a tekintetét a kanapéra. Vettem egy mély levegőt és hangosan kifújtam. Szabályosan remegtem az idegességtől, ami a lélegzetvételeimet és a hangomat is eléggé reszketegre változtatta.

- Nem tudom, hogy jó ötlet e vagy életem legnagyobb hülyeségét követem e el...

Taehyung újból felnézett rám, én pedig tehetetlenül összegörnyedtem és kifújtam a levegőmet.

- Szeretném, ha megértenél valamit - Mondtam, és újból visszanéztem rá. - És meg is ígérnéd.

Taehyung még mindig idegesnek látszott és bár már kicsit felvillanyozódott az arca, még mindig ott ült a szemében a kétely. Bólintott egyet és várta, hogy folytassam.

- Ha - Lenéztem az ölembe és az ujjaimmal kezdtem el játszani, majd megnyaltam a számat. - Ha igent mondok... - Megköszörültem a torkomat és lehunytam a szemem, hogy összeszedjem magam. - Akkor sem fogok megváltozni.

Felnéztem rá. Taehyung arcán már egy halvány mosoly ült és aprót bólintott.

- Nem is szeretném - Közölte.

Bólogattam és újabb levegőt vettem, hogy folytathassam.

- Megígéred, hogy nem fogsz erőltetni semmit? - Motyogtam bizonytalanul.

Taehyung elmosolyodott és közelebb csúszott hozzám. Ugyanúgy felhúzta törökülésbe a lábait és felém fordult, majd még közelebb jött, hogy a térdeink már összeértek. Kinyújtotta mindkét kezét, amikre először csak ránéztem, majd beharaptam az alsó ajkam. Belecsúsztattam az ujjaimat a tenyerébe, amit ő aztán végigsimított a saját hüvelykujjával. Végignéztem ujjai mozgását, ahogy lassan bekebelezik az enyémeket, végül a hatalmas kezében szinte eltüntette az én kézfejemet. Meleg volt a keze és rendkívül puha, ahogy hozzámért.

- Lisa, ez nem arról szól, hogy meg akarom szegni az összes szabályodat - Mondta.

Hangja mély és nyugtató volt, lágy, mégis erősen hatott a csendes szobában. Bólintottam egyet és ránéztem végül, amint elszakítottam a szemeimet a kezeinktől.

- Persze szeretném, ha majd meg tudnálak csókolni vagy tudnék veled aludni - Folytatta mosolyogva. - De nem foglak erőszakkal kényszeríteni rá, csak azért, mert velem vagy. Érted?

Sóhajtottam és bólintottam. Halványan elmosolyodtam, hiszen megkönnyebbültem egy kicsit.

- Még valami - Mondtam és meg kellett köszörülnöm a torkomat ahhoz, hogy a hangom ismét a sajátom legyen.

Taehyung csak megvonta a szemöldökét és figyelmesen hallgatott.

- Csak hogy tudd, ez nem fog egyik napról a másikra menni - Közöltem határozottabban az előbbinél. - Ez az egész totál új nekem és bele kell szoknom vagy tanulnom ebbe - Mutogattam köröket az egyik kezemmel, amit kihúztam Taehyung lágy szorításából.

- Persze - Bólintott megértően Taehyung, aztán visszavette a kezemet a sajátjába.

- Oké - Sóhajtottam. - Ja, és nem költözöm össze veled.

Taehyung felnevetett a hirtelen kijelentésemen, amit én is már mosolyogva mondtam neki. Megingatta a fejét és csillogó szemekkel nézett vissza rám.

- Nem kell - Mondta boldogan.

- Jó.

Taehyung felállt a kanapéról és húzott magával engem is. Felvont szemöldökkel szedtem szét az összekulcsolt lábaimat és tettem a talpam a puha szőnyegre. Felálltam és vártam, hogy mit csinál. Egy pillanatig csak állt és mosolyogva nézett. Kezeiből elengedte az enyémeket és helyette a derekamra tette őket. Felnevetett és egy hirtelen rántással egy ölelésbe vont. Szó szerint ráestem, ahogy elvesztettem az egyensúlyom a rántástól. Taehyung körbefonta a kezeit a körülöttem és a fejét a vállamra hajtotta, miközben megállás nélkül nevetett. Én is lassan felemeltem a kezeimet és lazán a válla köré kulcsoltam őket. Talán életemben először öleltem úgy át valakit, hogy az tényleg jól essen. Lehunytam a szemem és beszippantottam a parfümje ismerős illatát, és élveztem a kezeim alatt rázkódó, izmos vállakat. Én is halkan felnevettem, miután már röhejes volt a férfi nevetése a nyakamba.

- Elég lesz - Tapogattam meg a vállát és elengedtem.

Taehyung csak megrázta a fejét és még jobban magához szorított, miközben nem hagyta abba a nevetését.

- Csak örülök - Motyogta a vállamba.

Nevetve megingattam a fejem és hagytam, hadd öleljen, amíg akar, hiszen nagyon jól esett. Furcsa volt a tudat, hogy be kell fejeznem a munkámat és le kell ráznom mindenkit, le kell törölnöm a profilomat az internetről és meg kell szoknom, hogy van egy férfi az életemben. Valaki, aki úgy elfogad, ahogy vagyok és nem csak a szexre kellek neki. És nagyon reméltem, hogy ez így is fog maradni és betartja az ígéreteit, amiket nekem tett.