A szomszéd srác

69.

Ne féljetek szavazni még, srácok! Amíg  aTaehyung ficinek vége nincs, addig lehet dobálni a kommenteket vagy az üzeneteket a nevekkel, akikkel szívesen olvasnátok a következő sztorit. (Note:jelenleg Yoongi vezet).

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Reggel korán keltem, valamikor nyolc óra előtt pár perccel. Taehyung még aranyosan szuszogott mellettem, mire elmosolyodtam. Talán azért keltem fel, mert kialudtam magam, de nagyobb valószínűséggel azért, mert a testem érzékelte, hogy parázok a reggeli, figyelő szemektől. Vettem egy mély levegőt és kinyújtózkodtam. Dante is megmozdult mellettem, mire őt is mosolyogva megsimogattam. Ő is jó volt, hogy ott volt mellettem, mert otthonias, kényelmes, ismerős érzést nyújtott nekem ebben az idegen ágyban is. De végül is, túléltem, nem is volt olyan nagyon rossz, mint amilyenre számítottam. A szívem hevesen vert és kicsit idegesnek is éreztem magam, de ez biztosan csak az új környezet miatt volt már. Sokkal rosszabbra számítottam, legalább egy jókora csalódásra, amit Taehyung arcán láthattam volna, amikor közli velem, hogy ronda és kiábrándító vagyok reggel. Ezzel szemben már éjszaka megnyugtatott, hogy neki mindegy, hogyan nézek ki reggel, ezzel is megnyugtatott és szerintem ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy este végül is sikerült elaludnom, ha későn is, akkor is. Taehyung, amikor lefeküdt, már csak pár perc kellett ahhoz, hogy simogatása megszűnjön az oldalamon és a karja élettelenül feküdjön a hasamon át, jelezve, hogy bizony elaludt.  Az egyenletes, nyugtató légzése is ezt bizonyította és ez a monoton levegővétel lendített át engem is a holtponton és végre szenderültem álomba.

Az oldalamra fordultam és ránéztem a még alvó férfira. Hason feküdt, két kezével a feje és a párna alá nyúlva, ami így a fehér ágynemű alatt a csuklóinál eltűnt, ahogy átölelte lazán a kis, téglalap alakú ágyneműt. A takaró a háta közepéig volt felhúzva, vagyis láthattam a már sokat látott, meztelen hátát, ami így reggel mégis valahogy máshogy nézett ki. Az arcát is számtalanszor vettem szemügyre, de így, szundikálás közben egyszerűen más volt. Ugyanaz az arc, de mégis máshogy láttam. Hogy ez az ő alvása miatt volt, vagy amiatt, hogy rögtön az én ébredésemkor is ezt láthatom, azt nem tudom, mindenesetre tetszett a látvány. Szemei lehunyva néha megrebbentek, ahogy álmodhatott valamit, szája enyhén el volt nyílva, ahogy ott vehette a levegőt, vagy csak simán elnyílt, ahogy alvás közben elengedett az összes izma. Telt ajkai a hosszú este alatt kiszáradtak és most kevésbé fényesen ékeskedtek az arcán, de ugyanolyan kívánatosak maradtak, így, a férfi nyála nélkül is, ami a folyamatos szájnyalogatás következtében került rá az ajkaira. Izmai elernyedtek, de még így is kivehetőek voltak az erősebb vonalak a karján és a háta vonalán. Beharaptam az alsó ajkam és elmosolyodtam. Taehyung aranyosan szuszogott és olyan nyugodtnak tűnt és gondtalannak, mintha nem is egy túlterhelt, felelősségekkel elhalmozott cégtulajdonos lett volna, csak egy kisfiú, aki egy békés szundit tölt el a délután. Ugyanazt a férfias, markáns arcot láttam, aki dominánsan tekint rám és irányít az ágyban, de mégis más volt, ugyanabban az ágyban, ugyanúgy ketten, és valahogy sokkal bensőségesebb volt, mint szeretkezni vele. Most nem értünk egymáshoz, nem simogattuk és csókolgattuk egymást, sőt, még csak meztelenek sem vagyunk, mégis ugyanolyan intimnek hatott a pillanat, ha nem intimebbnek.

A hátamra gördülten és összeszorítottam a fogaimat, ahogy elvigyorodtam, hogy ne szökjön ki hang a számon, nehogy felkeltsem őt. Beletúrtam a hajamba és sóhajtottam egyet. Megcsináltam. Tényleg itt aludtam nála, vele együtt. És nem haltam meg, nem dobott ki és folytatódik az életem. Lehet, hogy csak túlparáztam ezt az egészet és nem is olyan rossz. Ha meglát legközelebb reggel, talán nem is lesz olyan rossz, hiszen ő is ugyanúgy néz ki alvás közben, mint ébren. Nem csúnyult, nem változott szörnyeteggé, sőt, ha lehet még angyalibb lett a kinézete így, álmában.