the flower which didn't grow anymore

7. rész - Jasmine

2029. június 5.
(10 évvel ezelőtt)

— Skylar, mondtam már, hogy ne engedd a testvéredet, hogy ilyet nézzen! — szóltam rá újra a lányunkra, és kikapcsoltam a tévét.

— De anya, Nolan már 3 éves! Nem fog rosszat álmodni ettől a mesétől — forgatta meg barna íriszeit az immáron 6 éves Sky. Repül az idő, igaz? Napról-napra egyre szebbé válik, és most már tökéletes keveréke nekem és Shawnnak. Alig várom, hogy lássam, milyen lesz majd tinédzserkorában!

— Ez a probléma, hogy még csak 3! Mellesleg ne forgasd a szemeidet rám, kisasszony! — emeltem fel a mutatóujjamat.

— Oké, anya — sóhajtott fel drámaian. Ha ebből a gyerekből nem színész lesz, akkor semmi sem!

— Most pedig gyertek, csináltam nektek gyümölcsturmixot — rögtön fel is pattantak és elkezdtek utánam tipegni a konyha felé — Apa nem sokára hazaér, körülbelül fél óra. Anyának el kell mennie orvoshoz, de nem leszek sokáig. Ha hazaértem, átmegyünk Aaliyahoz, mert segítenünk kell neki kiválasztanunk a leendő unokatestvéretek szobájának színét. Lehet Karen nagyiékhoz is beugrunk, ha lesz időnk — vázoltam fel nekik a mai nap tervét, miközben a kezeikbe adtam a szívószállal ellátott műanyag poharaikat.

— Aaliyahnak tényleg lesz egy babája? Igazi? — kérdezte nagy szemekkel Nolan.

— Persze, hogy igazi lesz, te buta! — sóhajtotta Skylar.

— Skylar Lucrezia Mendes, ilyet nem mondunk a testvérünkre! Nolan még csak 3 éves, fele annyi, mint te. Ennyi idős korodban te is ilyen kérdéseket tettél fel. Hagyd az öcsédet, ha csak ilyen megjegyzéseid vannak számára — szidtam le újból, ő pedig most már lebigyesztett ajkakkal nézett rám fel, hatalmas szemeiben pedig a könnycseppek visszatükröződtek.

— Saj...sajnálom anya, nem akartam bántani. Én szeretem az öcsémet! — mondta és pufók arca egyből nedves lett sós könnyeitől.

— Héj, ne sírj, kicsim! — öleltem át rögtön — Nem akartam, hogy rosszul érezd magadat. Csak szeretném megértettni veled, hogy ne szóld meg az öcsédet mindig — simogattam puha haját és egy puszit nyomtam a feje búbjára. Nolan zavartalnul szürcsögte tovább az italát, mintha részt sem venne a beszélgetésben. Aztán lerakta a poharát, és ő is átölelte a nővérét. Shawn háromnegyed óra múlva hazaért, én pedig elkészültem az orvoshoz. Nőgyógyászhoz kell mennem, de nincs semmi baj, csak a tipikus éventi, féléventi kontrollvizsgálat.

— 4-re biztosan itthon leszek, utána mehetünk a húgodhoz, okés? — mosolyodtam el, ő pedig csak aprót bólintott. Egy gyors csókot nyomtam ajkaira, majd a gyerekektől is elköszöntem, és elindultam az orvosomhoz. Dr.Barosso-t igazán kedvelem, már évek óta ismerem. Ő volt a szülészem is mind a két gyerek születésénél. Megérkezve a klinikára, leparkoltam, majd az épület felé sétáltam. A recepciós pultnál bejelentkeztem, majd már mehettem is be a rendelőbe, mert időpontra érkeztem.

— Üdvözlöm, Mrs. Mendes! Hogy van? — mosolyodott el lágyan Dr. Barosso.

— Köszönöm, remekül. És ön? — kérdeztem vissza udvariasan.

— Jól, köszönöm. Nolannel és Skylarrel mi újság? — nevetett fel gyengéden. Nos igen, múlt alkalommal muszáj volt elhoznom őket, amikor a fogamzásgátlómmal kapcsolatban kellett értekeznem a doktorúrral. Kénytelen voltam behozni őket egészén a rendelőig, mert kint nem maradtak volna nyugton. Aztán miközben én beszélgettem az orvossal, Skylar elég érdekes kérdéseket tett fel, és tudni akarta, hogy miért is kell a nőknek nőgyógyászhoz jönniük. Vicces szituáció volt, az egyszer biztos.