the flower which didn't grow anymore

30. rész - Shawn

2034. szeptember 8., vasárnap

Vasárnap reggel már a kocsiban voltunk mind a négyen. Igen, négyen, mert Bella is velünk tartott a grillpartira. Adelaide nem tudott jönni, mert a nagynénijével szeretett volna maradni ezen a hétvégén. Az út közben gyerekek elvoltak a hátul, mi pedig Bellával beszélgettünk vagy csendben hallgattuk az aktuális slágert a rádión keresztül.

Anyáékhoz megérkezve a barátaink és családtagjaink már vidáman beszélgettek a kertben. A gyerekek rögtön a nagyszüleikhez futottak, hogy beavassák őket mindenbe, ami az utóbbi héten történt. Én mikor megláttam Briant és Liv-et, feléjük igyekeztem Bellával az oldalamon.

— Shawn! — kiáltott fel Brian, mikor megpillantott.

— Sziasztok! — öleltem meg őket mosolyogva — Ő itt Bella. Bella, ők itt Brian és Liv — mutattam be őket egymásnak.

— Örülök a találkozásnak! — ráztak kezet apró mosollyal.

— Brian az általános óta a legjobb barátom. Liv pedig a gyönyörű felesége. Van egy kislányuk is, Dor... Dorothy! Hát szia, nagylány! — guggoltam le, mikor odafutott hozzám, majd megöleltem a vörös hajú Craigen utódot.

— Szija Shawn bácsi! — vigyorgott rám boldogan.

— Hogy van a kedvenc keresztlányom? — kérdeztem, miközben megcsikiztem a hasát. Egy jó darabig a Craigen család volt a társaságunk, de aztán a szüleim keresésére indultunk, mert szerettem volna Bellát bemutatni nektek.

— Anya, apa! — szólítottam meg őket. A kertben voltak és épp az asztalt rendezték át, hogy minden étel és ital elférjen rajta.

— Oh, sziasztok! — pillantottak ránk rögvest.

— Ő itt Bella. Bella, ők itt a szüleim, Karen és Manuel — mutattam be őket egymásnak. Anya adott egy ölelést Bellának, ahogyan apa is. Beszélgettek pár percet, majd apát egy barátja félre hívta, anya pedig a konyhába sietett, hogy kivegye a süteményt a sütőből. Remek parti volt, Bellát majdnem mindenkinek bemutattam, és mindannyiukkal jól kijött.

— Hééé, hát még nem is köszöntél! — ölelt át hátulról a húgom. Megfordultam, majd átöleltem.

— Azt hittem, meg sem érkeztél még! — mosolyodtam el. Olyan gyönyörű, és úgy megnőtt! Még most sem fogom fel, hogy ő már egy feleség és édesanya.

— Pedig de, mint látod. Szia Bella! Aaliyah vagyok, Shawn húga — nézett rá mosolyogva. David is megjelent mellette, köszönt nekünk, majd elkezdett nekem Benjiről beszélni, én pedig figyelmesen hallgattam az újdonságokat az unokaöcsémről. Bella és a húgom megtalálták a közös hangot, és a következő fél órában nem is szakadtak el egymástól. Én addig mindenkivel beszélgettem, akivel tudtam. Gratuláltam az unokatestvéremnek, Camilanak az évfordulója alkalmából, beszélgettem apával, aki beszámolt arról, hogy az egyik vendég szobát átalakítja gyerek szobává, hogy az unokái nyugodtan játszhassanak, mikor átjönnek. Mondtam, hogy szerintem ez felesleges, és hogy ne kényeztesse el a gyerekeket, de ő lelegyintett, hogy ő tudja, ez egy csodás ötlet. Anya mesélt arról, hogy Elisa és Luke eladják a házukat, és talán picit közelebb akarnának költözni. Ennek nagyon örültem, hisz a gyerekek imádják a nagyszüleiket. Én sem bánnám ezt, hisz ők számomra még mindig az anyósom és az apósom - valamint nagyon szeretem is őket.

— Apa! Apa! Nézd ki van itt! — hallottam meg Nolan kiáltását, és mikor megfordultam, Kiarát pillantottam meg, amint Nolan húzza felém.

— Kiara? Hát te? — lepődtem meg.

— Anyukád hívott meg. Bocsánat a késésért, nagy volt a forgalom a reptérről — mondta.