the flower which didn't grow anymore

9. rész - Shawn

Hogy teltek a következő napjaink? Elisa és Luke megérkeztek hozzánk másnap, és Jas elmondta a szüleinek. Hogyan fogadták? Szörnyen. Próbáltak nem sírni, de ismerjük mind Elisát. Rögvest zokogásba tört ki. Mindketten megtörtek. Mindannyian szörnyen voltunk, de erősnek kell lennünk. A gyerekek semmit sem tudnak az egészről, nem is tervezzük elmondani nekik egy ideig. Nem értenék meg, még kicsik ehhez.

Ma találkozom Cez-zel és Andrew-val, hogy lemondjam az egész turnét. Tudom, hogy talán picit ki fognak akadni először, de ha megtudják az okát, megértik majd. Nem mehetek el a világ másik részére, ezzel itt hagyva a családomat. Most nem. Jasminnek szüksége van rám, még ha nem is mondja. Nem tudnék úgy koncertezni, hogy a feleségem beteg. Így nincs más megoldás, mint hogy lemondom. Jas se tud még róla, és tudom, hogy azt mondja majd, hogy nem kellett volna.

— Szia, Shawn! Mi tartott ennyi ideig ideérni? — kérdezte kedvesen Cez, amint leültem velük szemben a kávézóban.

— Sziasztok srácok! Bocsánat a késésért, dugó volt.

— Nem baj, addig eldumáltunk. Na de mi volt az az egetrengető dolog, ami nem tudott egy percet sem várni? — pillantott rám Andrew.

— Ami azt illeti...Lemondom a turnét. Az egészet — mondtam ki egyszerűen, ők pedig értetlenül fürkésztek engem.

— Micsoda? Shawn, remélem viccelsz, mert szinte képtelenség lenne! 2 hónap és kezdődik, már mindent leszerveztünk — szólalt meg először Cez.

— Biztosan nyomós okának kell lennie, amiért így döntöttél. Mondd el, hogy mi az, kölyök! Tudod, hogy ránk mindig számíthatsz és melletted állunk, legyen bármi — Andrew nyugodt pillantásokkal szólt hozzám, én pedig aprót sóhajtottam.

— Jasmine beteg. És mellette akarok lenni. Szüksége van rám, és a családom a legelső mindenek előtt. És a turné az utolsó dolog, amit most csinálni szeretnék — döbbenten néztek rám, teljesen lesokkolódva az információtól. Ezután kérdezgettek Jasmineről, az én hogylétemről, és minden egyébről. Azt mondták, hogy azonnal elkezdik lemondani a dolgokat, viszont nekem kell bejelentenem, hogy elmarad. Egy óra múlva mind a hármunk indulni készült, így egy gyors ölelés után elváltak útjaink. Rögtön hazafelé indultam. Meg kell beszélnem Jasmine-nel, hogy szeretné-e tudatni a külvilággal ezt, vagy csak annyit mondjak, hogy családi gondok miatt mondom le a turnét.

— Te vissza akarod mondani az egész turnét? — rivallt rám a feleségem, amint hazaértem.

— Neked is szia kicsim — nevettem fel halkan.

— Shawn, ne mondd le miattam! 5 hónap az egész, az kevés idő, kibírjuk — pillantott fel rám.

— Nem fogsz tudni meggyőzni. Már eldöntöttem, és nem fog változni a véleményem — rántottam meg a vállaimat, ő pedig aprót sóhajtott.

— Olyan makacs vagy — forgatta meg íriszeit, miközben megölelt.

— Tudom, akárcsak te — mosolyodtam el — Egyébként... Andrew azt mondta, hogy nekem kéne elmondanom a rajongóknak, hogy miért nem lesz megtartva.

— Figyelj... Ha szeretnéd, felőlem elmondhatod, hogy beteg vagyok. Tekintve, hogy egy hónap múlva elkezd hullani a hajam, fogyni is fogok és olyan leszek, mint a mosottszar, és a paparazzi-k előbb-utóbb, de le fognak fotózni, így hát... Essünk túl rajta!

— Szerinted kiírjam vagy csináljak egy videót és abban mondjam el? — kérdeztem tőle.

— A videó szerintem közvetlenebb, talán jobban átadja az érzéseket, mint egy szöveg.