• 3. •

947 92 38
                                    

Szépséges napot kívánok nektek, Lads!

Meg is érkeztem a harmadik fejezettel, amelyet már tényleg a mai nap vetettem le, nem pedig évekkel ezelőtt. Talán ebből is látszik, hogy kissé összeszedetlen, de remélem ez csak számomra feltűnő, nektek viszont élvezhető lesz a fejezet. Örülnék egypár visszajelzésnek! :)

Nagyon-nagyon szépen köszönöm nektek a több, mint 500 (!!!) megtekintést, a rengeteg voteot és a biztató kommenteket! Annyira csodálatosak vagytok, tényleg nagyon hálás vagyok, sokat jelent nekem

Legyen további gyönyörű napotok!

Jó olvasást! Millió puszi és hatalmas ölelés: Ladybady





Jó olvasást! Millió puszi és hatalmas ölelés: Ladybady ♡

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.







~Soha ne hagyd, hogy a kételyek megbénítsanak. Hozz meg minden döntést, amit meg kell hoznod, akkor is, ha nem vagy biztos benne, hogy helyes.~

Paulo Coelho








ᴇʙᴇɴ ᴍᴏʀʀɪs

-Szóval, mióta dolgozol itt?-kérdeztem felnézve a göndörre, aki alkoholokat öntögetett össze, majd kevert meg. Lehetséges volt, hogy már több, mint egy órája lehettem a bárban, Harry-vel, mégsem érdekelt semmi sem. Még Ő sem, az a személy, aki otthon volt az ágyamban, és az igazak álmát aludhatta. Kirázott a hideg, ha arra gondoltam, hogy valószínűleg mikor hazajött már rég nem volt képes tisztán gondolkodni.

-Alig néhány hónapja.-figyelt engem, miközben mosolygott az ajakpiercingje pedig elmozdult a helyéről, de ahogyan eredeti formájába esett vissza rubintja, azonnal visszaállt az előző mederbe. Keresztes fülbevalóján csillogott a színes fényektől, amik a bárban uralkodtak, pontosan úgy, ahogyan íriszei is.

Minden egyes másodpercben rám telepedett a gondolat, hogy sokkalta jobban éreztem magamat vele, mint eddig bárki mással, aki a közelemben volt, mindannak ellenére, hogy elképesztően rövid ideje ismertem, ámbár megeshetett, pont emiatt voltam annyira közvetlen és felszabadult a közelében. Vagy csak a furcsa mégis megnyerő személyisége tette?

Óvatosan belekortyoltam a kezemnél lévő italba, amelynek finom kissé kesernyés íze volt. Az előttem lévő férfi halvány mosollyal az ajkain figyelt, nemsokkal ezután ellépett tőlem, hogy kiszolgáljon egy vendéget. Örültem, hogy akárhányszor ez előfordult utána mindig visszatért az én társaságomhoz, ettől valamiféleképpen különlegesebbnek éreztem magam, mint az összes itt tartózkodó személy, még akkor is, ha cseppet sem voltam az. Megeshetett, hogy Harry nem bírt komolyan venni amiatt, mert nemrég még azt hangoztattam, nem iszok alkoholt, mégis mire visszatért hozzám a színes ital fele hiányzott a pohárból. Elmondása szerint valóban csak kevés szesz volt az adagban, talán ezért sem éreztem semmilyen bűntudatot sem amiatt, mert elfogyasztottam.

ᴇʙᴏɴʏ-Ébenfekete (H.S)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora