❝ Csak egy darabot a szívedből, mindössze ennyit akarok. Csak egy darabot a szívedből, mindössze ennyit kérek. Tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen számodra, de még ezek után is, teljesen megőrülök érted. Úgy hallottam, hogy a kevés szerelem is job...
Meg is hoztam nektek a tizennyolcadik fejezetet, amely egy különleges szemszögből íródik, elvégre ebben a könyvben még nem volt Harry részéről semmiféle gondolatmegosztás. Most, viszont ezt olvashatjátok :D Remélem tetszeni fog nektek és visszajeleztek nekem valamilyen formában! Sokat jelentene nekem!
Nagyon-nagyon szépen köszönöm az eddigi megtekintéseket, voteokat és kommenteket egyszerűen csodálatosak vagytok! ♡
Jó olvasást! Millió puszi és hatalmas ölelés: Ladybady ♡
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
~Milyen emberfölötti gyönyör is áradhat el szíveken, mikor az ajkak először találják meg egymást, mikor a négy kar ölelkezése egyetlen lénnyé forraszt össze, egyetlen királyian boldog lénnyé két egymásba őrült emberi lényt.~
Guy de Maupassant
ʜᴀʀʀʏ sᴛʏʟᴇs
Elmélázva figyeltem, amint a mellkasomon fekvő lány álmában rámarkolt a pólómra, és talán még közelebb férkőzött hozzám annál is, mint amennyire lehetséges lehetett volna. Éreztem bőrömön szívének egyenletes dobogását, miközben édeskés illata bekúszott az érzékeimbe, ezzel még nagyobb rózsaszín ködöt kialakítva az elmémben. Minden másodpercét imádtam a filmezésünknek, annak ellenére is, hogy Eben mindössze csak néhány percet láthatott belőle, elvégre amint letette a fejét, nyomban el is szundított. Megértettem a fáradtságát, nem lehetett egyszerű egy hangos lakóközösségben élni, egyszerre dolgozni, hogy fenntartsa magát, sőt mi több egyetemre is járni, hogy valóra váltsa az álmait. Tiszteltem Őt a kitartása miatt, sőt minden miatt ami alkotta a lényét. Csodálatos személyisége volt, ragyogó mosolya és fénylően kék íriszei, amelyek gyönyörű kontrasztban álltak a sötétre festett szempilláival, illetve egyenes, ébenfekete hajával.
A távirányítót letettem a kanapé melletti kis komódra, miközben óvatos mozdulatokkal cirógattam a fiatal nő derekát, amelyet egy meleg pulóverbe bújtatott. A film már a vége felé tartott, azonban nem igazán figyeltem rá oda én sem, túlságosan lefoglalt Eben jelenléte, ami sokkalta szebbé tette mostanában a napjaimat. Láttam, hamvas orcája kissé megrándult álmodása közepette, ezalatt még szorosabban fogta a rajtam lévő póló anyagát. Csaknem felkuncogtam azon, mennyire ártatlan volt, és úgy bújt hozzám, akár egy kislány.
Nem lett volna elég szavam ahhoz, hogy mondatokba foglaljam azt, mennyire boldoggá tett az ittléte, és az, hogy egyre közelebb kerültünk egymáshoz. Megmagyarázhatatlanul kötődtem egyre jobban a személyéhez, ezt pedig bár lehetséges, hogy ennyire rövid idő után félelmetes lett volna, mégis csodálattal hagytam az érzelmeimet virágozni. Rég volt részem egy ennyire komolyan kezdődő kapcsolatban és ez a hirtelen elköteleződés sokkalta kellemesebb irányba terelte a hangulatomat és a mindennapjaimat is.
