Törülköző eset

325 18 0
                                    

Hajnali három órára állítottam be az ébresztőmet, hogy kényelmesen legyen időm elkészülni. Először megcsináltam a szokásos felüléseket és guggolásokat, majd a fürdőbe mentem, hogy vegyek egy jó forró zuhanyt és megmossam a hajam. Idebent hosszasan elbíbelődtem. Leborotváltam a lábamat és a bikini vonalamat is megigazítottam, aztán törülközőbe bugyoláltam magam, megszárítottam a hajam és bekentem a kedvenc kókusz illatú balzsamommal, amitől selymes és puha lett a hajam. Megmostam a fogamat, aztán neki láttam az arctisztítós folyamatomnak. Mire végeztem, már az idő négy óra felé járt. Na, látjátok, ezért kell nekem korán kelnem. Szorosan tartva a törülközőt magam körül kiléptem a meleg fürdőből a hűvös előszobába, mire a karomon és a nyakamon azonnal felálltak a szőrszálak, de nem csak a levegőváltozás miatt torpantam meg egy pillanatra. Hanem azért mert a folyosón a fürdővel szembe, a szobaajtóm mellett Berci ült a földön, telefonja képernyője megvilágította, az arcát aztán felpillantott, és csak nézett rám kerekre nyílt szemekkel. Még szorosabban fogtam a törülközőt és nyeltem egy hatalmasat. Istenem miért nem vittem magammal a ruhámat a fürdőbe legalább ma, mikor tudom, hogy Berci itt alszik fent az emeleten?

- Szólhattál volna, hogy siessek – köszörültem meg a torkom.

- Nem volt sürgős. Pár percre érkeztem csak, futni voltam – magyarázta felállva és elkapta rólam a tekintetét, majd visszanézett rám és beletúrt a hajába. – Látom, nem csak én vagyok korán kelő.

- Már egy órája fent vagyok – sütöttem le a szemem és egyik lábamról a másikra álltam. – Öhm... a szekrényben van tiszta törülköző, a fiókban pedig egy fogkefe, ha kéne – álltam félre, hogy be tudjon menni.

Berci nem mozdult, én pedig a lábára meredtem, mert nem mertem a szemébe nézni. Csak egy rohadt törölköző takart, te jó Isten! Itt álltam előtte majdnem meztelenül és folyamatosan engem nézett! Vajon tetszett neki, amit látott? Vagy undorodott? Istenem bárcsak tudnám, hogy mire gondol most. Ekkor nyílt ki Zoli szobájának ajtaja és kómásan botorkált ki rajta, majd minket meglátva azonnal felélénkült és összehúzta a szemét.

- Ne – szóltam rá sietve.

- Ne? – kérdezte vissza az ajtófélfának dőlve. – Nem fázol abban a törülközőben?

- Azt hiszem. én most megyek – mondta Berci és mellettem ellépve, karja súrolta a karomat, ahogy a fürdőbe lépett.

Láttam a szemem sarkából, hogy egy pillanatra megtorpant, tekintete rám rebbent, aztán gyorsan bement a fürdőbe és magára csukta az ajtót.

- Nos? – kérdezte Zoli.

- Semmi – ráztam meg a fejem és, hogy elkerüljem a további kérdéseket, sietve beléptem a szobámba és magamra csuktam az ajtót.

Anyu mielőtt elment volna dolgozni, összedobott nekünk egy könnyű kis reggelit, én pedig hálás voltam neki, amiért gondolt ránk és nem nekem kellett azon agyalnom, hogy mi legyen a reggeli. Az asztalon ott illatozott a bundáskenyér, mellette uborka, paradicsom és paprika, valamint egy kancsó málnás tea. Elvettem egy bundáskenyeret és azt csipegetve álltam neki szendvicseket készíteni az útra. Magamnak sonkát tettem bele, sajtot és retket. Zolinak csípős szalámit, paprikával, Bercinek pedig szintén sonkást, avokádóval. Még régebben hallottam, hogy szereti így szóltam anyunak, hogy mindig legyen itthon hátha kéne neki. Na, ugye milyen gondoskodó vagyok. A szendvicseket aztán becsomagoltam, mind hármunkét külön felcímkéztem, hogy tudjuk melyik kié. A hűtőből kivettem a három sima energiaitalt, és egy üveg ásványvizet, valamint kólát majd mindet bepakoltam a hűtőtáskába, amit apa átengedett nekünk erre a két hétre. Egyébként apu rendőr volt, akinek nagy szenvedélye volt a horgászat. Volt már pár veszélyes esete, de általában mindig azzal végződött az ilyen necces ügy, hogy apa elkezdett beszélni és még az is elhitte, amit mondott, aki váltig állította az ellenkezőjét. Komolyan mondom apunak, olyan megnyugtató hangja volt, és olyan érveket tudott felsorakoztatni, hogy néha még én is bedőltem neki. Tavaly majdnem rávett, hogy hagyjam ki a Sziget fesztivált, mert az nem nekem való, de szerencsére Fanni jött és fejbe vert, hogy ne legyek ennyire apuci kicsi lánya.

Life is Dancing - Az élet táncWhere stories live. Discover now