Life is Dancing - Az élet tánc

Futótűz

Utunk első állomása Balatonalmádi volt és itt a tervek szerint két éjszakát fogunk eltölteni. Berci leparkolt egy nagy családi autó mellé, majd kiszállt a kocsiból és a recepció felé vette az irányt, ahol ott várt rá Zita. Vörös haját egy magas lófarokba fogta, magas derekú fekete rövidnadrágot viselt és egy fehér bő pólót. Össze szorult szívvel néztem, ahogy Berci Zita derekára csúsztatta a kezét, magához vonta és megcsókolta.

- Szálljunk ki mielőtt ide sülünk – szólalt meg Zoli és kipattant a kocsiból, majd kinyitotta az én ajtómat és a kezemet megfogva kirántott a kocsiból. – Össze ne omolj nekem okés? – ölelt szorosan magához.

- Jól vagyok – suttogtam behunyt szemekkel.

- Dehogy vagy jól – sóhajtott fel megsimogatva a hajam.

- Mi az Zoli végre becsajoztál? – kérdezte egy lány hang, mire az irányába kaptam a fejem és alaposan szemügyre vettem a lány társaságot.

- Igen. Már 18 éve ő az én kis szerelmem. Csajok, ő itt a húgom Nóri – tolt maga elé.

- Sziasztok – intettem egyet.

- Szia – köszöntek vissza úgy általánosságban, majd az egyik, aki az előbb kérdezett közelebb lépett hozzám.

- Laura vagyok. Kurva jó lett a tegnapi táncod. Láttam Berci oldalán. Ha nem gond bejelöllek – kapta elő a telefonját.

- Nem, dehogy. Csak nyugodtan – vontam meg a vállam.

- Megleszel? – érintette meg a karom Zoli és a fejével a srácok felé biccentett, akik egy csoportba verődve állták körbe az egyikük telefonját.

- Persze menj csak.

- Úgy, úgy. Menj csak. Nóri a legjobb kezekben van – karolt belém Laura vigyorogva. – Zitáék ellesznek egy ideig. Addig menjünk le a partra.

A part felé tartva rájöttem, hogy valószínűleg Laura a lánycsapat összetartója és legnépszerűbb tagja. Mindenki az ő barátja akart lenni, mindenki neki akart megfelelni. Ami jó dolog, mert szemmel láthatóan Laura elfogadott engem, így nem kellett attól tartanom, hogy esetleg kiközösítenek. Egyébként Laurának szőkés barna haja volt, zöld szeme és enyhén szeplős arca, valamint szemüveget hordott, de csak divatból. A partra érve pár lány azonnal megcélozta a bárt, mert sürgősen szükségük volt valami hideg koktélra, mi többiek pedig befoglaltunk egy padot.

- Megmutatod azt a mozdulatot, amikor a magasba emelted a lábadat? – kérdezte Laura.

- Ezt? – kérdeztem magasba lendítve a lábam, majd megfogtam a bokámat, miközben a lábam tökéletesen egyenes volt.

- Csak álmomban vagyok én ilyen hajlékony – röhögött fel az egyik alacsony lány, aki azt hiszem Patrícia volt.

- Gyakorlás kérdése az egész – vontam meg a vállam és leültem a kőre, majd a sziklákat mosó hullámokra néztem.

A csajok egyik témáról a másikra csapongtak. Megtudtam, hogy ma a városban fogunk fellépni, és, hogy utána hivatalosak vagyunk az after partyra. Kitti szerint biztos lesz ott rengeteg szingli pasi és bőven jut mindenkinek belőle, még válogathatunk is. Csendben hallgattam őket, csak időnként szúrtam közbe valamit, vagy nevettem fel velük együtt.

- Neked van barátod? – kérdezte Anna a koktélját szürcsölgetve, amitől már kisé lila lett a szája.

- Nincs – csóváltam meg a fejem.

- És van, aki tetszik? – faggatott tovább Laura.

- Igen van, de egyoldalú az egész – legyintettem.