Life is Dancing - Az élet tánc

Laura terve

Mikor megérkeztünk a többiek már mind a parkolóban várakoztak, és a csomagjaikat pakolták kifelé. Duzzogva vágtam ki a kocsiajtót és hátra se nézve a csajok felé vettem az irányt, mert most kurvára szükségem volt rá, hogy eltereljék a figyelmemet a csacsogásukkal.

- Minden oké? Úgy nézel ki, mint aki citromba harapott – fürkészett Laura aggódva.

- Nem kell egy nagytesó? – kérdeztem idegesen.

- Nekem jöhet, de akkor kapsz egy kistesót cserébe.

- Benne vagyok – fordultam Anna felé. – Viheted is – böktem a felénk közeledő bátyámra.

- Ne duzzogj – szólt rám Zoli és megfogta a kezem. – Gyere csak, beszélgessünk.

- Nem érdekel, mit akarsz mondani – sziszegtem és villámló szemekkel rámeredtem.

- Nézd, Nóri utálhatsz engem, gondolhatod, hogy szar tesó vagyok, de akkor sem fogok asszisztálni nektek. Engem ne vonjatok bele ebbe.

- Mégis mibe? – tátottam el a szám döbbenten. – Abba, hogy szerettünk volna még egy kicsit együtt lenni? Ezt igazán nem tilthatod meg nekünk.

- És még, hogy csak barátok vagytok – szántott bele a hajába. – Mondott már bármi konkrétat?

- Nem, de mit számít ez?

- Oké és mit teszel, ha letelik a két hét és ő továbbra is Zita mellett marad?

Könnybe lábadt szemekkel meredtem Zolira, majd keserű mosollyal az arcomon bemutattam neki és elsétáltam. Tekintetem összeakadt a recepcióról kilépő Berciével, akinek karja Zita dereka köré fonódott. Összepréseltem a szám és hátat fordítottam nekik.

Mi van, ha Zolinak igaza van és Berci tényleg ezt tenné? Két héten keresztül fűz engem, órákig beszélget velem a parton, aztán ő továbbra is Zitával marad... Mi van, ha neki semmit sem jelentenek ezek a beszélgetések? Vagy ha jelentenek is egyáltalán nem azt, amit számomra? Ki tudja talán ő csak egy kislány látott bennem, akivel jókat lehetett beszélgetni és talán még imponált is neki, hogy ennyire érdeklődtem iránta. Könnyes szemekkel meredtem a sátor tetejére és képtelen voltam bármi másra gondolni. Láttam magam előtt, ahogy Berci kinevet, mert rájött beleszerettem. Vagy ami még rosszabb megsajnál engem és az fogja mondani, majd elmúlik és találok valakit, aki viszont szeret. Ugyan, hogy múlhatna el egy olyan szerelem, ami már 3 éve tart? Sőt lassan már 4 éve?

- Nóri. Itt vagy bent? – zörgette meg a sátort Laura.

- Igen itt – ültem fel és gyorsan megtöröltem a szemem.

Laura feje felbukkant a sátor elejében, majd bemászott és elterül Zoli fekhelyén.

- Szerelmes vagyok – sóhajtotta boldogan.

- A csaposba? – kérdeztem a homlokomat ráncolva.

- Milyen csaposba? Ja, nem dehogy – legyintett. – Pont az én sátorom mellé cuccoltak le az előbb. Ketten vannak és az egyik olyan helyes. Hosszú haja van és az a heg az ajkán iszonyatosan szexi. Van egy tetoválása, ami az egész hátát beborítja, egy angyal szárny, de biztos vagyok benne, hogy ő maga az ördög. Meg kell ismernem – nézett rám csillogó szemekkel.

- Hajrá – mosolyogtam rá halványan.

- A másiknak barna szeme van, Troy Boltonos haja és borostás arca – vigyorog.

- Szuper – vontam meg a vállam.

- Legalább csak less rá – könyörgött. – Kérlek! Úgy érzem ő tényleg az igazi és nem akarom elszúrni! Este a SunCityben lépünk fel, csinálhatnánk egy dupla randid – fogta meg a kezem.