Life is Dancing - Az élet tánc

Hajnali hűsölés

Meglepő, de én voltam az egyetlen, aki szín józanon hajtotta álomra a fejét, tegnap este, vagyis inkább ma éjszaka, mert olyan egy óra fele értünk vissza Zolival, Annával és Tomival. Laura önként feláldozta magát, hogy marad a fiatalsággal, de igazából nem akart elválni a csapos sráctól. Fáradt voltam, de hajnal ötkor kipattant a szemem, mert még mindig nem sikerült átállnom nyári időszámításra, ezért vigyázva nehogy felkeltsem a hangosan horkoló bátyámat a bőröndből elővettem egy edzősnadrágot és egy sportmelltartót, majd magamhoz vettem a mobilomat és a piperetáskámat, aztán a mosdók felé vettem az irányt. A mozgás érzékelő lámpa automatikusan felkapcsolódott a közeledésemre. A fürdőben gyorsan átöltöztem, aztán átmentem a mosdóba, megmostam az arcom és a fogam. Hajamat kifésültem és egy gumival magas lófarokba fogtam. Feltettem egy kevés vízálló sminket, bekentem magam izzadásgátlóval, a holmimat pedig visszavittem a sátorhoz.

Lementem a partra és a horgászokat nem zavarva nyújtani kezdtem, miközben a fülemben Miley Cyrus énekelt. Általában mikor kimentem futni, mindig egy random lejátszási listát indítottam el. Nem a kedvenceimet, mert akkor tuti tánc lett volna belőle, a város kellős közepén, hanem olyanokat, amik semlegesek a számomra. Ha valamelyik mégis megtetszett, akkor az már ment is a kedvencek mappába.

Fél órája futottam már, amikor velem szemben Berci bukkant fel, pólója átázott az izzadságtól, mellkasa hevesen emelkedett és süllyedt.

- Korán keltél vagy le se feküdtél? – köszönt megállva velem szembe.

A térdemre támaszkodva kifújtam a levegőt és hálásan vettem el tőle a kulacsot. Mohó kortyokba nyeltem a vizet, majd egy adagot magamra locsoltam belőle, aztán adtam csak vissza neki.

- Az előbbi. Na és te?

- Mint azt sejtettem, nekem kellett haza rugdosnom a többieket. Volt vagy három óra mire el tudtam aludni.

- Két órát aludtál összesen?

- Nem, dehogy. Ébresztőt állítottam. Már 11-kor húztam a lóbőrt.

- Jah értem – biccentettem.

- Szeretnéd lehűteni magad?

- Mire gondolsz? – néztem rá kérdőn.

- Ott a Balaton – vigyorodott el és megindult a lépcső felé.

Csodálkozva mentem utána. Berci kibújt a pólójából és a rövidnadrágjából, lerúgta, a cipőjét majd alsónadrágban gázolt bele a vízbe. Feje egy pillanat alatt a víz alá merült, majd pár méterrel arrébb bukkant fel.

- Gyere be, nagyon jó – kiáltott felém. – Bocs – intett oda a horgászoknak, akik bosszúsan meredtek rá.

- Nincs rajtam fürdőruha.

- Rajtam sincs – tárta szét a kezét nevetve.

Habozva pillantottam a horgászok felé, majd hátra a vállam felett. Telefonomat és a fülhallgatót Berci pólójára tettem, levettem a cipőmet és a zoknimat, aztán a lépcső felé indultam. Nem vártam, meg míg a testem megszokta a hőmérsékletet. Belevetettem magam a vízbe és oda úsztam Bercihez. Tele szívtam a tüdőm oxigénnel, lábam belesüppedt az iszapba, tekintetem Berci tekintetébe mélyedt.

- Hihetetlen, hogy rávettél erre – csóváltam meg a fejem, mire felnevetett.

- Nem nagyon kellett győzködni – vigyorgott rám. – Milyen volt az after party?

- Egész jó – vontam meg a vállam és a fejemet hátra hajtva felnéztem a már egyre világosabb égre. – Ilyenkor mikor van ébresztő?

- Tízkor általában már mindenki fel van. Ha utazunk, akkor már kicsit hamarabb.