Egy álarcos bálon találkoztam a férfival, aki megváltoztatta az életem. Titokzatos álarca alatt csillogott a tengerkék szeme. A szabályos arcéle, és a mosolyra húzódó ajka párbajra hívott. "Nem adhatom meg magam" - hajtogattam, lassú tánc közben, és...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Elcsesztem, haver! - késő éjszaka részegen dőltem le a kanapéra, de a nyugtalanság miatt szinte azonnal felültem. Nem emlékeztem sok mindenre, csak arra, hogy egy bárban ücsörögtem, amikor Mark csatlakozott és ivott pár felest. Előtte bennem már jócskán volt alkohol, ezért az est végére sikerült totálisan lerészegednem. Nem is értem, hogy mire számítottam. Csalódást okoztam magamnak, a szerelmemnek és a...gyermekemnek is. - Van egy kislányom - Mark szemébe pillantottam, aki fejét csóválva ledobta magát mellém. Luis Funsi hasonmása hátra túrta fekete haját, majd nevetve széttárta a kezét. - Most miért nevetsz? Érted, hogy mit mondok...
- Én értem, haver - túrta a hajába. - Csak azt nem értem, hogy miért léptél le - részeges tekintettel méregetni kezdett, majd kezlt ügyetlenül a vállamra helyezte. Dőlt belőlünk a piaszag. Úgy éreztem magam, mint húsz évesen, amikor péntek estéket ivással és bulizással töltöttem. - Csak a gyávák futamodnak meg.
Minden kimondott szaga égette a lelkemet és szúrta a szívemet. Úgy éreztem, hogy a fájdalom csak egyre jobban növekszik. Kibaszottul hiányzott Katherine, és hiányzott a lányom is. A kurva életbe! Chloe az enyém! Egy apa dolga pedig az, hogy mindig a lánya mellett legyen. - Nagyon elbasztam! - csóváltam a fejem. - És nem tudom, hogy hozhatnám jóvá - gondterhelt arccal elővettem a telefonomat, majd megnyitottam Katherine nevét. Nem tudtam másra gondolni. Arra vágytam, hogy ő és a lányom a közelemben legyen. Szerettem volna helyrehozni a hibáimat és bizonyítani azt, hogy én alkalmas vagyok az apa szerepre. - Most írok neki! - kezdtem pötyögni.
- Inkább ne! A végén még valamit rosszul fogalmazol és azért is te leszel a hibás! - próbálta kivenni kezemből a telefont, de a szívem majdnem megállt, amikor videó hívást kezdeményezett. - Bakker! - igazította meg a haját. - Akkor ez most videó chat? - teljesen a telefon képernyője elé hajolt, ezért tökéletes belátást nyertünk az orrlyukába.
- Menj már! Hogy kell kinyomni ezt a szart?!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Visszafojtott lélegzettel figyeltem a telefont, ami fél perce az asztalon rezgett. Amikor megpillantottam, nem akartam hinni a szememnek. Nem értettem, hogy ezek után hogy merészelt videó hívást kezdeményezni, de elhatároztam, hogy nem veszek róla tudomást. Még mindig a fésülködős asztalom előtt ültem, amikor a telefonom félbe hagyta a rezgést, de helyette duplán rezgett. - Most meg írt? - homlokomat ráncolva és süllyedő mellkassal olvastam egy Daniele Morgan üzenetét:
