𝑇𝑜𝑥𝑖𝑐 𝑑𝑒𝑠𝑖𝑟𝑒

•HUSZONKETTŐ•

____________
"A barátságunkra."
__________________

A zene hangosan szólt a házban. Nappaliban fiatalok táncoltak a zene ritmusára, kezükben piros műanyag poharat tartottak, amibe alkohol volt töltve. Senkit nem ismertem, számomra az egész kialakult helyzet idegen volt és szokatlan. Egy kanapéban ültem, kezeim között poharat fogtam, minek oldalát nyomkodtam ujjaimmal, ahogyan kerestem a tömegben barátnőmet. Megérkeztünk a házhoz, ők abban a percben el is tűntek a szemeim elől, azért döntöttem úgy, hogy jobb, ha leülök inkább valahová, ahonnan mindenkit láthatok. Valójában azt tartottam a legjobb ötletnek, ha nem jönnek vissza hozzám a többiek inkább visszamegyek a kampuszra egyedül. Az egyetlen dolog, amiért még nem tettem azt meg, hogy gyalogolva több mint egy fél óra az út, sötétben egyáltalán nem szerettem volna egyedül csavarogni.

  Számhoz emeltem a poharat, majd belekortyoltam az abban lévő narancslébe, amihez valamiféle likőr volt keverve. A srác szerint –aki a kezeimbe adta a poharat –ez a legjobb alkoholos ital, amit az este alatt inni fogok. Sosem kedveltem az alkohol erős, maró ízét, de ennek egyáltalán nem volt sem keserű, sem erős ízé. Finom volt, talán meglehet, hogy annak a személynek igaza volt és ez a legjobb alkohol, amit a mai este inni fogok. A kanapé matraca megsüllyedt mellettem, amikor leült oda két személy. Nem ismertem őket, merem kockáztatni, hogy eddig sosem láttam őket. A vörös hajú fiú ölébe pattant a szőke hajú kicsit teltebb lány, a fiú arcát kezei közé fogta és megcsókolta őt. Olyan hevesen csókolták egymást, mint akik azon nyomban képesek lennének letépni egymásról a ruhájukat. A fiú kicsit hullámosabb haja azonnal kócos lett a lány ujjai által. Egyáltalán nem akartam őket sokáig bámulni, ezért lassan elvezettem róluk a szemeimet és kicsit odébb húzódtam a barna bőrkanapéról. Ismét ittam egy kortyot a kevert alkoholból, majd a táncoló tömegre vezettem tekintetem és igyekeztem nem törődni a mellettem lévő párral. Ez elég nehéz volt, hiszen egyre közelebb voltak hozzám, a lány a fiú ölében előre hátra hullámozott, míg a fiú ujjait erősen nyomta barátnője csípőjébe. Orromon keresztül vettem egy nagyobb levegőt és kicsit megköszörültem a torkomat, annak érdekében, hogy esetleg majd észre fogják venni, hogy túlságosan elvadult kettőjük között a helyzet. Feléjük fordítottam a fejem, a szőke lány, pedig engem figyelt száján egy halvány mosollyal, miközben az alatta lévő személy, mellire helyezte homlokát. Mind a ketten hevesen vették levegőjüket, a csókcsata után. A lány megtörölte ajkait –amin a vörös rúzs, kicsit elkenődött –aztán leült a barátja öléből a kanapéra.

-Bocsi, kicsit... eldurvultunk. –szólalt fel a lány még mindig mosolyogva, s közben barátja kezét simogatta ujjaival. Fejemet megingattam, ezzel mutatva, hogy nincsen semmi probléma. –Téged még nem láttalak egyszer sem itt. Kivel jöttél? –fejét lágyan oldalra döntötte, barna zöldes szemeit pedig fel és le járatta rajtam. Barátja kicsit előrébb hajolt, így láthatott engem ő is, mialatt várták a válaszomat. Egy pillanatra lenéztem a poharamban lévő kevés italra, majd vissza a mellettem ülő szőkeségre.

-Egy barátnőm hívott el. –válaszoltam neki elég hangosan ahhoz, hogy meghallja szavaimat. Lassan bólogatni kezdett, összeszűkítette szemeit és körbenézett a táncoló embereken.

-Ki lenne az? –érkezett a következő kérdés tőle. –Mármint, hogy nincsen itt veled. Milyen barát az ilyen? –igazából ezt a kérdést én is feltettem már párszor magamnak, amióta megérkeztünk a buliba.

-Cora és Everly. Velük érkeztem. –a lány mosolyogva megingatta a fejét és alsó ajkára harapott, míg oldalra nézett vörös hajú barátjára. –Ismered őket? –kérdeztem tőle kicsit értetlenül.

-Sajnos igen. –sóhajtotta, s hátradőlt a kanapéban. –Cora kikezdett a barátommal az előző buliban. Tudsz a versenyekről igaz? –bólintottam. –Elmentem mosdóba, mire visszajöttem már a nyakában csüngött. Nathan elküldte őt, utána meg talált valaki mást. Ashert. Tudod ki ő? –egy nagyobbat nyeltem, mielőtt válaszolhattam volna neki.