•NEGYVENNYOLC•

1.5K 76 5
                                    



_________________
"Legközelebb vöröset vegyél fel."
_________________

Soha többet nem fogok alkoholt inni.

  Ez volt a legelső dolog, amit megfogadtam, miután felébredtem. Sajgott a fejem a fájdalomtól, és ez olyan féle fájdalom volt, amit eddig még soha sem éreztem. Mintha a tarkómat ütötték volna folyamatosan egy vastag bottal, és azoktól a fájdalmas ütésektől a gyomrom is felfordult. Utáltam hányni, ezért mindenemmel azon voltam, hogy ez ne történjen meg.

  Felsóhajtottam, aztán felálltam az ágyból. Rajtam lévő szürke minta nélküli póló a combomig csúszott, mire rögvest elhúztam testemtől az anyagot. Szemeim hatalmasra nyitódtak, ahogyan tudatosult bennem, hogy éppen kinek a pólója is takarta testemet. Orromhoz emeltem, mélyen beleszippantottam, az ismerős parfüm illat orromba szállt, mitől egy röpke pillanatra lehunytam szemeimet. Semmire nem emlékeztem a tegnap estéből, csupán az elejére, amikor inni kezdtünk a lányokkal. Ellenkeztem a harmadik vodka shot után, de Melody erősködött, hogy igyak még, így hát nem később már nem is ellenkeztem. Shot után shot következett, utána ellazultam, és teljes képszakadás. Utáltam az érzést, szívem hevesen dobogott mellkasomban, torkomban csomó alakult, ahogyan nyeltem. Emlékezetemet elöntötte az a nap, amikor ugyan így ébredtem fel a kollégiumi szobában. Semmire nem emlékezve, fejfájással, és heves szívveréssel, hogy mi történt előző este.

  A falra akasztott tükör elé sétáltam. Legelső dolog, ami felkeltette figyelmemet, hogy nem volt rajtam smink. Teljesen le volt mosva arcomról minden, a fülbevalóm hiányzott a fülemből, barna hullámosabb hajam kócos volt, de össze volt kötve fejem tetejére egy laza kontyba. Csupasz lábaimra vezettem szemeimet, majd lassan fentebb húztam a szürke pólót, remélve, hogy látok magamon legalább egy rövidnadrágot. Azonban csak a fekete csipkés bugyim volt rajtam. Hevesebben vettem a levegőmet, kiengedtem a hajamat, remegő kezeimet végig vezettem arcomon, próbálva emlékezni a tegnapra. Kétségbe estem, aggódtam, hogy ha kimegyek a szobából a többiekhez, rossz hírrel fogadnak, vagy még rosszabb, kinevetnek. Hallottam nevetésüket, Melody hangját, ahogyan a két fiút csitította, hogy ne hangoskodjanak, mert én még alszok. Asher is ott volt, nem ment el, pedig már dél volt.

Az ajtóhoz léptem, lassan nyitottam ki magam előtt, levegőmet végig visszatartottam. A szürke felső alját piszkáltam ujjaimmal, mialatt kiléptem a nappaliba. A kanapén ülő két fiú azonnal rám néztek, de Nathan hamar a játékra koncentrált tovább, míg Asher végig vezette rajtam barna szemeit. Elvettem róla tekintetemet, valamiért elképesztően szégyelltem magamat, sőt rosszul voltam, de tudtam, hogy nem az alkohol miatt, amit tegnap ittam. Elsiettem a kanapé mellett, egyenesen a konyhába. A szőke lány a pultnál ült az egyik fekete bárszéken, kávéját kavargatta, mialatt egy magazint olvasgatott. Pasztell rózsaszín pólója lecsúszott válláról, egészen combjáig ért a bővebb felsője. Szőke egyenes haja szoros copfba volt kötve tarkójához.  Érkezésemre felnézett, majd elmosolyodott, amit nehezen, de viszonoztam felé.

-Na, milyen állapotban vagy? -kérdezte nevetgélve. Ajkaimat összepréseltem, és elfordult felőle, mit hangosabb nevetéssel jutalmazott. -Nem is kell válaszolnod. Ha én teljesen rosszul vagyok, akkor te se lehetsz jobban. -nem válaszoltam. Kezembe vettem a sötétkék bögrémet, amin ezüst csillagok voltak, aztán forró vizet öntöttem bele. Fahéjas tea filtert dobtam bele, két kanál cukrot, aztán kavargatni kezdtem. A konyhapultnak támaszkodtam, magam elé pislogtam, és folyamatosan azon agyaltam, hogy hogyan öltöztettek át engem.

  Asherre néztem. A kanapén ült, fekete melegítőbe bújtatott lábai széles terpeszben voltak, combjain tartotta tetovált kezeit, amiben piros kontroller volt. A tévét figyelte, valamilyen lövöldözős játékkal voltak elfoglalva. Nathan és ő lökdösték egymás karját, hogy hátha egyikük megjárja, de végig csak nevettek. Haja kicsit hullámosabb volt, mint máskor, egészen eltakarta homlokát. Soha nem értettem, hogy egy fiú, hogyan lehet ennyire helyes. Mármint, igen van sok fiú, akin megáll egy lány figyelme, de Asher... utána a lányok térden másznak, és ő semmit nem vesz észre belőle. Napbarnított bőre, hófehér fogai, éles állkapcsa, már szinte hollófekete haja, izmos nyaka, és teste, azok a tetoválások, amik annyira rejtélyesek, még is meséket mondanak róla, mindenkit meghódítanak. Engem is.

𝑇𝑜𝑥𝑖𝑐 𝑑𝑒𝑠𝑖𝑟𝑒Nơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ