𝑇𝑜𝑥𝑖𝑐 𝑑𝑒𝑠𝑖𝑟𝑒

•HATVANEGY•

_____________
"Segíthetek lazulni"
____________

•. ILARIA .•

Egy újabb poharat nyomott valaki a kezem közé, amikor elsétált mellettem, majd végleg eltűnt szemeim elől a táncoló tömegben. A pohárba néztem, közelebb emeltem arcomhoz, az aljában valamilyen lötty hullámzott, az illata erős alkoholos volt, és természetesen eszemben sem volt meginni. Az alacsony, nejlonnal letakart asztalra tettem a poharat a többi mellé, szemeimmel pedig keresni kezdtem a többieket, akik kimentek a dohányzó részlegre. Késő éjszaka volt, talán éjfélt üthetett az óra, mi pedig Asher egyik barátjának a bulijára jöttünk. Mindenképpen szerették volna a többiek megünnepelni a mai kiállítást, amin a festményemnek elég nagy sikere lett. Sokaknak tetszett a képem, szinte mindig ott állt valaki, engem kérdezgetve a képről, arról, hogy ki vagy mi adta az ihletet a megfestéséhez. Rengetegen voltak, elfáradtam, de Asher beleélte magát abba, hogy buliba megyünk a kiállítást követően, ezt pedig nem akartam elrontani. Megígérte ugyan, hogy nem maradunk sokáig, viszont, miután már a negyedik sört itta, és a második vodkáját tudtam, hogy az estét és még a hajnalt is ebben a házban fogjuk tölteni.

A fekete kanapé felé indultam, ami végre üresen állt a nappaliban. A legtöbben kint voltak, vagy a szobákat foglalták el különböző okokból. Bal lábamat átdobtam a másikon, kezeimet combom tetejére helyeztem, közben a jobb oldalamon lévő csukott széles üvegajtót figyeltem. Kint láttam Melody szőke haját, háttal állt nekem, egy másik lánnyal beszélgetett, akit eddig még sosem láttam. Asher sehol sem volt, hiába nyújtogattam a nyakamat, vagy próbáltam összeszűkíteni szemeimet akkor sem láttam. Öt perce ment ki a többiek után, miután sikeresen elérte nálam, hogy igyak egy kevés koktélt. Ő öntögette nekem össze az alkoholt valamilyen barack lével, és megvárta még megiszom. Megbíztam benne teljesen, ezért sem ellenkeztem vele. Utána beszélgettünk, majd hirtelen mindenki kiment cigizni, míg én a mellett tartottam, hogy bent maradok a meleg lakásban.

A kanapé besüppedt mellettem, fejemet arra fordítottam szemeim hamar találkozott egy kék szempárral, ami egy szőke hajú lányhoz tartozott. Mosolyogva figyelt engem, vékony lábát átlendítette a bal lábán, így lábfejeink egy apró pillanatra összeütköztek. Kezében sörös üveget tartott, hosszú piros körmeit dobogtatta az üvegen, amit a hangos zene ugyan elnyomott. Szőke haja szoros kontyba volt fogva, zselével simította le tincseit, feje tetején csillámpor fénylett.

—Láttam egyedül vagy egy ideje. Kivel jöttél? —kérdezte tőlem halvány mosollyal. Szemeit rajtam tartotta, a házban lévő fény néha megvilágította jobban arcát, így láttam a kevés sminket, ami szemeire volt kenve. Halvány núd színre festett szájához emelte a barna üveget, majd beleivott a sörébe, miközben várta válaszomat.

—Asherrel. –válaszoltam neki röviden. Tudtam, ha ezt az egy nevet kimondom elég lesz neki. Vékonyra szedett szemöldökeit magasra húzta, gyorsan vette el szájától az üveget, megtörölte óvatosan ajkai szélét, és közelebb ült hozzám. Kezét térdemre vezette, mosolya szélesebb lett.

—Te vagy az a lány! —kiáltotta nevetgélve, közben megrázta kicsit lábamat, mire leesett lábam a másik tetejéről. Értetlenül figyeltem őt, de számra festettem egy halvány -kissé kínos -mosolyt, ahogyan figyeltem a számomra ismeretlen lányt. —Asher mesélt rólad, mikor együtt voltunk. Ezek szerint utánad ment? Vagy mit csinált? Kérlek mond el, megesz a kíváncsiság. —kuncogott. Még mindig ötletem sem volt ki ez a lány, és csak jobban összezavart azt, amiket mondott nekem. Még is mikor volt együtt Asherrel, és, hogy érti azt a bizonyos együttlétet. Hasamban csomó alakult, mert hirtelen csak a legrosszabbra tudtam gondolni. De, ha lett volna köztük valami, miért pont rólam mesélt volna neki Asher?