𝑇𝑜𝑥𝑖𝑐 𝑑𝑒𝑠𝑖𝑟𝑒

•NEGYVENHÁROM•

_________________
"Csodás vetkőzés volt."
___________________

-Azt hittük már haza sem jöttök. -ez volt az első dolog, amit mondtak nekünk, mikor beléptünk a lakás ajtaján. Cipőmet lassan vettem le lábaimról, míg Asher a lehető leggyorsabban rúgta le magáról fekete bakancsát. Ideges volt, én pedig megint csak magamat hibáztattam. Egyáltalán nem beszélgettünk a kocsiban, néha kérdezett rá arra, hogy hogy vagyok. Aztán rájöttem mi is történik pontosan. Minden, amit tett az csak a játék része volt a többiek miatt, lehet nem véletlenül nem válaszolt az én hívásomra. Minden ilyesféle gondolat futott végig az agyamban, és alig bírtam őket elűzni.
Lassan sétáltam be a nappaliba, ahol a már a többiek is voltak, tekintetem pedig találkozott Melody  rémült szemeivel. Felállt Nathan mellől, kitárta karjait és felém sietett, majd egy szoros ölelésbe húzott. Kezeimet dereka köré fontam, szemeimet pedig lehunytam, és éreztem, ahogyan ismét elérzékenyülök. Hátamat lágyan simogatta, tudtam mindent elmondott neki Asher, mielőtt még én tehettem volna. Azonban nem bántam, hiszen nekem nem lett volna erőm a történtekről beszélni.

-Remélem szépen elintézted. -hallottam Nathan csöndes szavait, amit a vele szembe álló fiúnak szánt.

-Többet nem fog ilyet csinálni. Ha fel tud állni se. -elhúzódtam az engem ölelő lánytól, majd Asher felé fordultam, aki azonnal észrevette, hogy nézem őt. -Mi az? -kérdezte, miközben felhúzta szemöldökeit. Levettem magamról a pulóvert, amit a kocsiban adott rám, majd a szürke kanapé szélére hajtottam. Mozdulataim közben végig őt figyeltem, és próbáltam összeszedni magamat, hogy megszólaljak.

-Mit csináltatok vele? -láttam, ahogyan izmai megfeszültek, és egyáltalán nem akart válaszolni kérdésemre. Idegesen túrt bele fekete hajába, ami a fény miatt, még sötétebb volt, mint máskor. Kerülte a tekintetemet, mielőtt még válaszolt volna kikerült engem, és a konyhába sietett. Alsó ajkam szélére haraptam, majd megfordultam, kikerültem a szőke lányt, és Asher után mentem. Háttal állt nekem, a pulton tartotta kezét, fejét pedig lesütötte. Hátára rásimult a fekete pólója, mitől tökéletesen láttam kidolgozott izmait. Lassan vette a levegőt, még is süvített róla, hogy ideges. Közelebb lépkedtem hozzá, de megtartottam az elegendő távolságot tőle. Kezeimet mellkasom előtt fűztem össze, majd felszólaltam. -Mit tettetek vele, Asher? -ismét azt a kérdést tettem fel neki, amit annyira próbált kerülni. Viszont én nem hagytam neki, hogy elkerülje a választ. Felsóhajtottam, aztán közelebb mentem hozzá, kezemet pedig óvatosan a hátára vezettem. Éreztem, ahogyan még jobban megfeszült a teste érintésemre, és kicsit mozgolódni kezdett.

-Amit tennem kellett. -mondta csöndben, szinte már suttogva. Szembe fordult velem, sötét szemeivel az enyémekbe nézett, majd nekidőlt a pult szélének.

-Megsérült nagyon? -újabb kérdésemre csak megforgatta szemeit, aztán a hűtőhöz fordult, kinyitotta, és kivett egy sört. -Kérlek válaszolj, csak egy szóval. -sóhajtottam, és egyre jobban aggódtam. Egyáltalán nem azért, mert sajnáltam, hogy az a perverz megsérült, hanem féltem, hogy Asher és Axel fog bajba kerülni. A sérült személy ugyan is tehet feljelentést, mi pedig nem mondhatjuk el amit tett, hiszen semmi bizonyíték nincsen rá.
Asherre néztem, beleivott a sörébe, szemöldökeit összehúzta, mialatt figyelt engem. Bár bele láthatnék az agyába.

-Nem. -újra el akart menni előlem rövid válasza után, de gyorsan elé léptem.

-Ezt nem fogod játszani megint. -suttogtam megingatva a fejemet. -Ott még annyira aggódtál értem, most pedig mintha semmi nem történt volna. Miért csinálod ezt folyton? Kezd fárasztani. -igyekeztem csöndben beszélni, hiszen a nappaliban kint volt a másik két személy, és minden szavunkat hallották. Azonban nem állt szándékomban műsort csapni előttük. A sör doboza roppant egyet a kezében, mire rögtön le pillantottam kezére. Ujjai megfeszültek a doboz körül, ezüst gyűrűi csillogtak ujjain, és már lassan teljesen összenyomta a dobozt. Viszont én nem mozdultam előle, vártam, hogy megtörjön. Vagy legalább mondjon valamit.