𝑇𝑜𝑥𝑖𝑐 𝑑𝑒𝑠𝑖𝑟𝑒

•ÖTVENKETTŐ•

___________
"Csókolj meg."
___________

Egyáltalán nem úgy képzeltem el az estét, hogy a kanapén ülünk egymás mellett, és egy idióta filmet nézünk, amiben mindenki megöli egymást.

De nagyon gyorsan történt minden. Vacsoráztunk, nevettünk sokat, és már kezdtem annak örülni, hogy Ashernek jó a kedve, aztán hirtelen a semmiből veszekedés tört ki kettőnk között. Magam sem tudom pontosan megállapítani, hogy miért lett olyan ideges, amiért kérdeztem a hegéről. Egyáltalán nem olyat kérdeztem, amivel mélyre nyúltam volna, csupán annyit, hogy hány évvel ezelőtt szerezte. Bár belegondolva, nem is volt olyan remek ötlet erről faggatni őt, még ha nem is igazán faggatásnak szántam.

Poharamat felemeltem, két ujjam közé fogtam a szürke-fehér csíkos szívószálat, majd belekortyoltam a barack ízű üdítőbe. Asher felé pillantottam. Kezében szorongatta a fekete távirányítót, szemöldökeit összehúzva figyelte a tévét, de látni lehetett, hogy a gondolatai teljesen máshol jártak. Fekete haja hullámokban simult hátra fején, néhány rakoncátlan tincs homlokához, vagy arca széléhez hullott. Láttam, ahogyan belülről harapdálta az arcát, és elég nagyokat pislogott, fáradtnak látszott, meg kicsit idegesnek.

-Miért nézel? -szólat fel hirtelen, mitől azonnal zavarba jöttem. A szívószálat kivettem számból, majd leeresztettem a poharat és a sötétkék pléd alá bújtatott térdemre helyeztem a poharat, míg ujjaimmal erősen szorítottam. Asher lassan fordította felém fejét, éppen csak annyira, hogy láthasson szeme sarkából jobban engem.

-Nem néztelek. -mondtam. Fejét lágyan oldalra billentette, szájára egy ferde mosoly rajzolódott.

-Persze. Lassan nyolc perce azt éreztem, hogy engem bámulsz. Ne tagadd. -összepréseltem ajkaimat, szemeimet megforgattam kijelentésére. Igaza volt, és tökéletesen megérezte, hogy figyelem őt, ezért is jöttem annyira zavarba miatta.

-Csak elbambultam. -morogtam orrom alatt. Egy ideig egymás szemébe néztünk, és én voltam az első, aki elnézett róla, ezzel megszakítva a szemkontaktust. Poharam szélén kopogtattam mutatóujjamon lévő halványrózsaszínre festett, mandula alakú körmömmel, mialatt végig kiszáradt alsó ajkam szélét harapdáltam. Ötletem sem volt arról, hogy mondanom kéne-e valamit Ashernek, vagy inkább hagyni, hogy ő beszéljen elsőnek. Furcsán viselkedett, azonban már kezdtem úgy érezni, hogy mindent túlgondolok vele kapcsolatban, és lehet csak rossz napjai vannak, nincs kedve semmihez, beszélgetéshez sincs. Megértem.

Emlékszem, mikor Olaszországban voltunk a nagyszüleimnél, és az egyik hetem szörnyű volt. Apa sokáig faggatott engem, hogy mi bajom van, rám akasztotta a nagymamámat, aki persze nem kérdezett tőlem semmit. Pont a tengerparton ültem, a házhoz tartozó részen, egy zöldre festett padon. Figyeltem a tengert, lábaimat felhúztam, átkaroltam térdeimet, míg kezemben a rajzfüzetemet szorongattam. Teljesen elvesztem a gondolataimban, hiszen egyedül voltam a napjaim többségében, és hiányzott Boston, az itteni életem, az egyetem. Senkinek nem mondtam el, hiszen sose értettek, miért vágytam annyira vissza az egyetemre. Ezért elzárkóztam mindenki elől, és azt gondoltam, hogy ha egyedül vagyok, majd minden megoldódik. A mamám leült mellém, semmit nem mondott. Közelebb ült hozzám, átkarolt, és engedte, hogy fejemet az idős vállára hajtsam, amin már sok mindenki kisírta magát. Nincs szükség szavakra, ha valaki mellett akarsz lenni, és tudatni vele, hogy számíthat rád.

A poharat a dohányzóasztalra helyeztem, a lábaimat takaró plédet felemeltem, majd közelebb csúsztam Asherhez. Értetlenül nézett le rám, mikor kezemet a kézfejére simítottam. Az egyik ezüst gyűrűjét kezdtem piszkálni, ami koponyát ábrázolt. Hideg volt a keze, pedig a lakásban még télen is hőség van. Középsőujján lévő "K" tetoválására simítottam, majd a mutatóujján lévő "Q"-ra. Halványak voltak, már egészen biztos régebben csináltatta, de így valamiért még jobban is festett. Valójában nagyon is tetszettek az apró, értetlen tetoválásai is. Mesélnek róla, anélkül, hogy Asher mondani valamit. Kézfején erek futottak végig egészen alkarjáig, cirógattam bőrén az apró kis dolgokat, miket sosem simítottam eddig, és bevallom a szívem a torkomban kalapált. Ugyan nem emeltem fel fejemet, hogy Asherre nézzek, tudtam, hogy figyel engem. Éreztem igéző barna szemeinek égetését arcomon.