3.-Szabadulás

5.9K 457 41
                                    

-Kivonulunk!-mondta Adam.

-Adam,nem parancsolhatsz!Nem te vagy a főnök.

-Akkor szavazzunk meg egy főnököt!-javasoltam.-Én Edre szavazok!

-Én is!-mondta Emily.

-Legyen.-mondta Dylan is.

-Nekem is jó!-így Tyler.

-Akkor Ed!-mondta Grace.

Mindenki beleegyezett,Adam meg húzta az orrát.

-Bele kell törődnőm,hogy mindig Ed az első.-jegyzi meg csendesen,de én mégis meghallottam.

-Ne gondolkozz így,egyszer még te leszel az első.-mondom neki.

-Bíztató...-mondja csüggedten.

Most szarul érzem magam.Elvégre én javasoltam Edet.Majd kiengesztelem Adamet valahogy.

-Először is ellenőriznünk kell a terepet.-kezdte el Ed.-Két csapatra kell vállnunk.Hányan vagyunk?

-8-an.-felelte Tyler.

-Két csapat.Két fiú és két lány mindegyikben.Alice,tiéd az egyik csapat,enyém a másik!-szólt nekem Ed.

-Miért én?-döbbentem meg.

-Te viselkedsz a leghiggadtabban közülünk még így is,hogy tudjuk hogy kint meghalhatunk.

-Mert felkészült vagyok.Mármint a halálra...

-Akkor válassz.

-Grace.-mondtam.Egyértelmű.Meg kell őt védenem.

-Oké,én választom Emilyt.

-Nos én...-nézek szét a fiúk között.Adam,Tyler és Dylan.

-Én mindenképp veled megyek,úgyhogy én.-szólalt meg Dylan a legnagyobb meglepetésemre.Én bólintottam egyet.

-Akkor hozzám Tyler és Betty,nálad meg marad Adam.-mondta Ed.

Jó csapatom van,szerintem.

-Jó.A következő a terv:a csapatok szétvállnak és találkozunk a főtéren a metróaluljáróban egy órán belül.Addig próbáljatok találni még túlélőket,esetleg egy biztonságosabb helyet,gyógyszereket meg használható dolgokat.Ide nem még jövünk vissza egyhamar.-jegyezte meg Ed.

Senki sem szólt egy mukkot sem.

-Valakinél van telefon a másik csapatban?Mert nálam van.

-Nálam!-felelte Dylan.

-Leadod a számod?Ha gáz lenne tudjalak felhívni.-monta Ed.

És TELEFONSZÁMOT CSERÉLTEK! Na egy dolog amit rohadtul irigylek Edben.Megvan neki Dylan telószáma!!!

-Oké.Mindenki vegyen el annyi dolgot amennyit csak bír.Fegyver kötelező és ne pazaroljátok a töltényt.Ide már mondtam,nem jövünk vissza,ezért mindenre szükségünk lesz!

Edre hallgatva minden lehetséges segédeszközt összeszedtünk.Kinyitottuk nagy nehezen a padlásajtón,majd lemerészkedtünk a lépcsőn.

-Rohadt bűz van itt!-jelentette ki Tyler.

-Szegény cica!-kiáltott fel Grace.Egy kibelezett,véres macska volt a padló közepén.

-Bejutottak ide?-döbbent meg Betty.-Ez kész őrület!

-Legalább nem csekkolták a padlást!-mondta megnyugvásképpen Emily.

-Mehetünk?-kérdezte Ed.

-Egy pillanat!-szólt Tyler,majd odaszaladt az egyik polchoz és levett egy halom CD-t,amit begyömöszölt a hátizsákjába.-Mostmár mehetünk!-jelentette ki,mi pedig kisétáltunk az ajtón.

Eddig sehol senki.Megnyugodva fújtam ki a levegőt és reménykedtem benne,hogy egy zombival sem találkozunk.Közben elhaladtunk volna a házunk mellett,én viszont megálltam.

-Muszáj bemennem.-mondtam Adamnek.

-Én is az enyémbe!-mutatott Grace a házára.

-Megyek Gracey-vel.-mondta Adam,majd otthagytak engem és Dylant,kettesben.

-Bejösz?-kérdeztem.

Ő bólintott,majd elindultunk a házba.

Bementem.Nem látszott semmi megrongálva.Dylannel felszaladtunk az emeletre.

-Ez a szobám.

-Tetszik.-mondta mosolyogva,majd beült a szobám közepén csüngő hintába,miközbe én néhány ruhát,a telefonomat,a naplómat,az Ipodomat,a fülhallgatómat,a Fall Out Boy CD-imet,egy Josh Hutchersonos képet,egy Jack Skellingtonos válltáskát,néhány kedvenc könyvemet,egy fésűt és egy Damon Salvatorés bögrét tuszkoltam bele a táskámba.-Sok cucc.-jegyezte meg.

-Kell a túléléshez!-mondtam,miközben az egyik nyakláncomat feltettem a nyakamba.

Bementem a hugom szobájába és elvettem a hercegnős párnáját,a kedvenc maciját és a Monster Highos babáját is,anyának pedig elvettem a fényképezőgépét.

-Ha valamire szükséged lenne,vedd el.-mondtam Dylannek.

-Talán váltóruhára...meg almára.-mondta nevetve.

-Valamit csak találunk apa cuccai között!-mondtam,makd kirámoltam apa szekrényét,amelyek között Dylan talált egy pár cuccot ami jó neki,majd a konyhában találtunk almát is,illetve elvettünk néhány üveg vizet és narancslevet,szükség esetére.Mégegyszer utoljára végignéztem a házon,majd kisétáétunk.

Kint találkoztunk Gracel és Adammel.Grace táskájában ott fészkelt a kiskutyája,akit szerencsésen megtalált,illetve ő és Adam jó sok cuccal voltak megpakolva.

Elindultunk az úton.Nagy csend uralkodott mindenhol.Hátrahagytam a házamat,az emlékeimet,és valószínüleg sosem térek már ide vissza.Szar érzés ebbe belegondolni,de most csak egy dologra koncentrálhatok:a túlélésre.

A következő sarkon befordulva majdnem szívrohamot kaptunk:egy csapat zombi tartott felénk.

Zombie Apocalypse (hungarian)Where stories live. Discover now