Váratlan hírnév ( Hyunjin ff )

🎶3. rész🎶

Viszlát Magyarország. Hello Korea.

Leszálláshoz közelítettünk és írtam Jiminek hogy lassan landolunk. Azt írta hogy már a reptéren van. Izgultam nagyon de hogy miért azt még én sem tudtam. A lakás ahol lakni fogunk az megvan. Munkánk is lesz minden bizonnyal. Addig agyaltam amíg le nem szálltunk a géppel. Akkor kaptam észbe mikor Mia megbökött hogy le kéne szállni. Beérve a nagy épületbe megvártuk a bőröndünket majd keresni kezdtem Jimint. Mikor megpillantottam olyan irammal futni kezdtem hogy még én sem gondoltam volna hogy tudok így futni. Mikor oda értem a nyakába ugrottam de úgy hogy sikerült elesnünk.

- Szia Jimin. - egyre jobban öleltem magamhoz. El sem hiszem hogy 4 év után vére találkozunk

- Szia Emma. - ölel ő is erősebben

- Szia Jimin. - Köszön neki Mia nevetve. Mikor elengedtük egymást feltápászkodtunk majd leporoltuk magunkat.

- Szia Mia. - őt is megölelte. - Mehetünk?

- Persze. - mondtuk egyszerre Miával.

Nagyon fura volt minden. Kiléptünk a hatalmas épületből majd megtorpantam. Még most sem hiszem el hogy itt vagyok. Ez hihetetlen. Egy álmom vált valóra. Egyszer csak sikítozásra lettünk figyelmesek. A hangforrás felé néztünk majd megpillantottunk egy csomó kamerás ember meg rengeteg sikítozó tini lányt. Mi van itt? Kicsit odébb álltunk az ajtóból mert ha ezek nekünk jönnek, meghalunk. Egy kis idő elteltével megtudtuk hogy mi folyik itt. A Stray Kids haza tért az Európai turnéjukról. Wow. Élő nagyságba itt az egész Stray Kids. Csak lefagyva álltunk ott. Én azért a biztonság kedvéért megfogtam Mia kezét, mert ha rajta múlna Changbin már Mia pincéjében lenne. Úgyhogy megmentettem egy ember életét jej. Ahogy néztük a kivonuló sztárokat azt vettem észre hogy az egyik tag engem néz. De ahogy rá pillantottam elkapta a tekintetét. Meg nem mondom ki volt az mert maszkban volt és egy sapka volt a fején úgyhogy szinte semmi nem látszódott belőle. Beszálltak a buszba majd az elhajtott.

- Uram atyám láttad ezt? - kezdi el rángatni a kezem Mia miközben ugrál mint egy 6 éves.

- Láttam. - mondtam még mindig lefagyva miközben a busz hűlt helyét néztem.

- Wow láttad Binnie milyen jól néz ki? És az a fekete pulcsi ahw. - teszi a homlokára a kezét drámaian miközben próbálja eljátszani hogy elájul.

- Láttam nyugi. Na de menjünk. - mondom majd elindulok. Hátra nézek és látom hogy Jimin még mindig ott áll. Hát igen. A társaságunk legnagyobb STAY-e. - Jimin élsz még? - megyek elé majd a kezemet legyezve szeme előtt próbálom felébreszteni. Hirtelen elkezd pislogni és megrázza a fejét.

- I-itt vagyok. Uram isten. Oké menjünk. - oké még mindig a történtek hatása alatt van. Elindultunk a parkoló felé mivel Jimin kocsival jött. Megadtam neki a címet majd el is indultunk. Eszméletlenül szép Szöul még nappal is. A forgalmas utat járva bámultam ki az ablakon. Hihetetlen még mos is. Tudom elég sokszor mondtam de fogom még párszor.

A házunkhoz is értünk. Jimin is bejött egy kicsit hogy beszélgessünk. Aztán eszembe jutott hogy valamit elfelejtettem.

- Juj basszus. Anyáékat nem hívtam. Pillanata és itt vagyok. - Pattantam fel a kanapéról majd az udvarra mentem. A telefonomat megfogva tárcsáztam is anya számét. Egy csöngés után fel is vette.

- Szia anya ne haragudj hogy nem hívtalak hamarabb csak annyi minden történt ez alatt a pár óra alatt hogy teljesen kiment a fejemből. - hadartam le neki

- Szia. Semmi baj. Biztonságba oda értetek?

- Igen anya. Jimin elhozott a házhoz úgyhogy semmi gond nem volt. - még beszéltünk 20 percet majd letettem mert hallottam hogy nagyon ásítozik. Biztos este van. Na mindegy. Visszamentem a házba és még beszélgettünk 2 órát utána Jiminnek mennie kellet. Mikor elment megfogtuk a böröndökek hogy kipakoljunk belőle. De mivel nagyon fáradtak vagyunk ezért inkább aludtunk.