Váratlan hírnév ( Hyunjin ff )

🎶25. rész🎶

Yeji szemszöge

Kiderítettem hogy a srácok hol fognak ma próbálni. Reményeim szerint minden úgy fog menni ahogy elterveztem. Gyorsan a táncterembe mentén és eldugtam egy kamerát olyan helyre ahol nem annyira észre vehető de mindent felvegyen. Bízok benne hogy senki nem fogja majd meglátni. Elindítottam a felvételt és ki is mentem a teremből. Most már csak reménykedni tudok hogy minden sikerülni fog. Hyunjin az enyém lesz így vagy úgy de az enyém lesz. Nem engedem Emmának hogy elvegye tőlem.

Hyunjin szemszöge

Reggel elég korán keltünk fel hogy minél többet tudjunk próbálni. Nem tudom hogy miért de rossz érzésem van ami napról napra egyre nagyobb. Próbáltam félre lökni ezt az érzést és a gyakorlásra koncentrálni ami nagyjából sikerült is.

- Na skacok még egyszer elpróbáljuk és akár mehetünk is haza. - mondta Chan.

Mint szinte minden banda keres egy teljesen más bandától egy zenét és elő is adja a MAMA-n. Mi a Pentagon-tól a Humph-ot dolgoztuk fel. Woojin-nal kicsit könnyebb lenne mert akkor mindenkinek lenne egy egy része de így hogy csak nyolcan vagyunk és a Pentagon kilencen ezért valakinek kettő részt kell elénekelnie aki nem más lesz mint Chan.

Olyan fél 10 lehetett mikor abba hagytuk a gyakorlást és indultunk haza.

- Srácok egy perc csak a táncterembe hagytam a telóm. - mondom már akkor mikor a kocsihoz értünk.

- Rendben siess. - mondja Chan.

Gyorsan visszaszaladtam a teremhez majd a telómat kezdtem el keresni. Már vagy 5 perce keresem és sehol nem tálalom.

- Szia Hyunjin. - istenem már megint

- Szia Yeji. Ne haragudj most nem érek rá mert a telefonomat keresem. - mondom rá se nézve.

- Várj segítek. - mondja majd keresni kezdi. - megvan. - emeli fel a kanapé mellől a készüléket. - Tessék. - jön közelebb hogy ide adja.

- Köszi. - nyúlok a telóm után. Hirtelen Yeji megbotlik és nekem esik. Én reflexből a derekára fogok hogy nehogy elessen.

- Jól vagy? - Nézek rá. Ő kihasználva a helyzetet megcsókol. Én azonnal elölöm magamtól és a számat kezdem el törölni. - Te normális vagy?! - nézek rá idegesen.

- Ha nincs senkid akkor miért is ne? - kezd el kuncogni.

- Már hogy ne lenne valakim..... - halkulok el a végére.

- Úgy tudtam. Még a vak is látja hogy van közted és Emma közt valami. Remélem ez után a csók után rájössz végre hogy hozzám tartozol és nem Emmához.

- Yeji. Ide figyelj. - kezdtem higgadtan. - Ez a csók nem változtat semmin. Ugyan úgy Emmát szeretem mint eddig. Nincs más lány akire úgy tudnék nézni mint rá. Ő egy különleges lány. Ő már az életem részévé vált. És vele képzelem el az életem nem mással. Érted? És kérlek ne állj közénk. És ezt - kapom ki a telefonom a keze közül. - elkérem. - kikerülöm és megyek a kocsihoz. Ha a történtetek Yeji elmondja JYP-nek akar a karrierem végét is jelentheti. De Emmáért bármit.

- Na hol voltál eddig? - néz rám Minho.

- A kanapé mellé esett le és nem tálaltam elég sok ideig de megvan. - Nem fogon elmondani a Yejis ügyet mert csak nagyobb baj lesz.