20.fejezet

328 19 0
                                    

Míg kívülről nem nagy szám, bentről egészen jól be volt rendezve. Az előszobában lévő fogason rendezetten lógtak a kabátok, alatta a cipős szekrényben sorba rendezve helyezkedtek el a különböző lábbelik. A fiúk elkezdtek szétnézni, először az előszobából nyíló, nappaliban, aminek bal oldalán egy barna színű kanapé díszelgett, az előtt pedig egy szürke szőnyeg terült el. A kanapé mellett egy nagyobb méretű könyvespolc emelkedett a plafon felé. Stiles célba vette a kanapét, és a mellette magasló polcot. Theo mellettem maradt, Liam és Hayden a kanapé másik oldaláról induló folyosót nézte ki, őket Mason követte. A kocsiból még előkerült baseball ütő Stiles-nál volt, de Mason is birtokolt egyet.
A kanapéval szemben egy kávézó asztalka állt, a mögött pedig egy kávébarna fiókos szekrényen helyezkedett el egy TV.
Elszakadtam Theo mellől, és megindultam a nappaliba, aztán egy jobbra nyíló folyosón.
A falak egyszínű fehérek voltak, az alul futó sáv pedig szürke volt. A rövidke folyosó egy kis konyhába vezetett, ahol megvolt minden, amire csak szükség lehetett egy jó sütés – főzéshez. Az ajtóval szemben egy fenyőnek tűnő fából készült pult futott a fal mentén, ami a szoba sarkát követve folytatódott, egészen egy ajtóig. A pultba építve volt egy mosogatókagyló, egy sütő, illetve egy hűtő. Tudtam, hogy nem szép dolog felkutatni valaki házát, és átnézni a cuccait, de túl kíváncsi voltam, ha már a fiúk így betörtek, minden gond nélkül. Milyen ez a társaság? De nem most volt itt az ideje, hogy ezen agyaljak. A pulthoz léptem, és kinyitogattam a fiókokat, amik tele voltak evőeszközökkel. A szekrényekben csupán edények, tálak, serpenyők foglalták a helyet. A mosogatókagylóban csak pár koszos edény várt arra, hogy csillogósra mossák őket.
Semmi különöset nem találtam, így az ajtóhoz léptem, majd kimentem rajta.
Egy kisebb terasz fogadott. A padló szürke és kék színben játszott, a fal felől egy fa asztal állt, fonott székekkel. A két kis lépcsőn lelépve, egy kisebb kert volt, zöld fűvel, néhány fenyőfa és bokorral. Ezt pedig egy magas fadeszkás kerítés vette körbe. Egész barátságosnak hatott, de a kert túlvégében, ami nem volt valami messze, egy kerti törpe állt. Valamiért nyugtalanított.
Végigsétáltam az egész kerten, szétnéztem mindenhol. Aztán zörgést hallottam a hátam mögül, az ajtó felől, mire azonnal odakaptam a fejem.
- Biztos jó, hogy itt vagy egyedül? Jobb lett volna együtt maradni - lépett le a lépcsőn Stiles.
- Igaz, de nagyon kíváncsi voltam - feleltem, majd felé lépdeltem.
Stiles felsóhajtott, és tördelni kezdte az ujjait. 
- Stiles! Liamék találtak valamit! - ordította Mason futás közben, meglátva minket lefékezett.
A fiúval összenéztünk, aztán Mason után mentünk, aki átvezetett az egész lakáson. Egy hálószobába értünk, ahol egy szekrény volt betörve. Igen, be volt törve, pontosabban a zár hevert a földön szétzúzva. Viszont sehol nem volt semmi, amivel le lehetett volna így szedni, de akkor hogyan csinálták? 
De nem volt időm tovább agyalni, hajtott a kíváncsiság, így benéztem a szekrénybe. Mikor megláttam a tartalmát, hátrahőköltem.
- Mi a  franc? - suttogtam.
- Gerard készül valamire - emelt ki egy fegyvert a sok közül Theo, mire Liam, Mason, Hayden és Stiles arrébb húzódtak tőle.

Memorial troubles (HUN)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora