Azure

•46•

Harry Stlyes
•

- Az unokatestvéred, Roger.- törli le a könnyeit.- Bevallotta nekem tegnap, miután elmentél megjelent, akkor még nem tudtam, hogy hátsószándéka van.- ül le az ágyra.- Tönkre akar tenni téged és az apád.
- Azure.- suttogom halkan a nevét. - Sajnálom, hogy nem mondtam el az igazságot.- túrok a hajamba.- Féltettelek, épp ezt akartam elkerülni, hogy ne essen bajod.- ülök le mellé.- Mostantól mindenről beszámolok, tudom, hogy elcsesztem, de csak védeni akartalak.- fogom meg az apró kezét. Jelenleg nem foglalkozom azzal az információval, amit megtudtam, fontosabb, hogy megbékítsem a szerelmemet.
- Én nem tudom.- rázza a fejét, majd feláll és hátat fordít nekem.
- Azure, mit nem tudsz?- fáj a szívem, hogy sírni látom.
- Ezt az egészet.- mutat kettőnkre.- Hibát követtünk el, elvesztettem mindent! Jó fizető állásom, az albérletem! Nincs tartalékom, hogy újra kezdjem az életem!- dühösen törli a könnyeit.- Neked még van lehetőséged Harry. Sokat vesztettem, miattunk.- fájtak a szavai, úgy csinál, mintha én nem vesztettem volna el dolgokat. Oda a cég, oda a vagyonom nagy része.
- Igazad van, nem a megélhetésemet vesztettem el, mint te, de olyat tettem, amit még soha, mindent elnyomtam magamba, csak a cég volt a szemem előtt, azzal keltem, feküdtem, annak éltem, sose volt fontosabb annál semmi, csak a HES.- markolok idegesen a hajamba, nem akarok kiabálni vele, de mérhetetlen düh van bennem.- Olyat tettem, amit még soha, felvállaltam az érzéseim! Neked ez normális dolog, de számomra ez új!- tépem a hullámos hajamat.

- Ne lökj el magadtól.- sétálok a háta mögé, egyszer már elvesztettem, többet nem akarom.
- Nem illünk össze.- szívembe fájdalom hatol, ahogy ezt kiejti a száján.
- Nem számít, hogy mennyire vagy sikeres vagy nem.- érintem meg a vállát. -Jól érzem magam veled, megértesz, ami a legfontosabb, hogy te ismersz a legjobban, én kellek neked. Senki iránt nem éreztem még így, én szerelmes vagyok beléd. Szeretlek, Azure.
- Harry.- lassan fordul felém, szemei meglepődve néznek rám, én magam se hiszem el, hogy kimondtam.
- Nem tudom, hogyan, mikor alakult ez ki bennem, de erősek az érzelmeim, tudom, hogy téged akarlak, csak veled lenni. Mint egy villám, hirtelen belém csapott ez az érzés, azóta pedig erősebb lett.- megfogom az arcát, legszívesebben megcsókolnám.
- Én is így érzek,- nevet fel.- egyik nap utáltalak, másik nap pedig alig vártam, hogy újra lássalak, jobban vágytam a társaságodra, mint eddig. Fura volt számomra is, azok az titkos flörtök az irodádban. Én is szeretlek.- nevet fel szomorúan.

Szívembe hatalmas szikra lobbant tűzzé, boldogság árasztotta el a testem, arcomon hatalmas mosoly alakult, szeretjük egymást.

- De nekem ez nem megy.- fordul felém, szemei tele vannak könnyekkel.
- Azure.- suttogom a nevét, gyönyörű arcát a kezembe veszem.
- Harry.- távolodik el tőlem.- Kárt okozunk egymás életében, mindent elvesztünk, amit eddig felépítettünk az életünk során.- törli le a könnycseppet az arcáról.
- Szeretjük egymást! Kell ennél több?- hangom dühösen cseng, mérges vagyok rá, hogy ellök magától.
- Sajnálom, de nekem most idő kell, hogy helyrehozzam az életemet, ami a szerelmünk miatt romlott el. Te is csináld ezt. Békülj ki édesapáddal, legyen újra tiéd a cég.
- Komolyan gondolod? Számodra ennyi?- hatalmas görcs van a torkomban, soha nem éreztem ilyen fájdalmat, mintha valaki kiszakította volna a szívem, az a valaki, az életem szerelme, Azure.
- Igen, így lesz a legjobb.- Fordult el tőlem.- Viszlát Harry.

Nem éreztem még ilyen nagy fájdalmat a szívemben. Csalódtam, benne. Nem küzd értünk, pedig most jött el a mi időnk, újra kezdhetnénk az életünket, de ő nem akarja.

Idegesen megyek lefele a lépcsőn, szükségem van az italra, elvesztettem az életemet.

- Fiam.- fogja meg a karomat anya.- Mi történt?
- Semmi. Vége van.- veszem fel a zakómat.
- Nincs vége. Csak egy kis idő kell neki, hogy feldolgozza a történteket, nehéz most számára.- védi a lányt.
- És én?- kérdezem felháborodva.- Nekem nem nehéz? Bevallottam neki az érzéseim, hogy szerelmes vagyok belé, elvesztettem a cégemet, apa megutált miatta, de engem ezek mind nem érdekeltek, csak magunkat láttam a jövőben, de feladta! Kurvára fáj, nekem is nehéz.- érzem a maró érzést a szemeimbe, nem fogok anyám előtt sírni, így kilépek a házból, ahol összetört a szívem.

••

Magányos otthonomban töltöm az estémet, összetört szívemet az alkohol segíti összeforrni. Ülök magam előtt, fájdalom a vállamon ül, hiányzik az én Azurém. Hangja, mosolya, szemei, mindene. Sose voltam szerelmes, de ő megmutatta, hogy milyen érzés amikor valaki fontosabb saját magunknál, életemet feláldoznám érte, mindent feladtam értünk, de őt nem érdekli.

- Haver.- barátom lép be a sötét lakásomba.- Önsajnálat helyett nyomozni kéne.- tölt magának ő is egy italt.
- Egy nap szóljon már rólam.- horkantok fel.
- De én nyomoztam, amíg te önnapot tartasz.- nevet fel, de nekem nem vicces.- Szóval van egy rossz hírem.
- Ma csak rossz híreket kaptam.- mosolygok el keserűen.
- Valaki csak felbérelte Rogert.- hangja komolyan csengett. Talán már nem is érdekel ez az egész.
- És ki?- fátyolos tekintettel nézek rá, az alkoholtól kezd zsibbadni a fejem.
- Hát ezt nem tudom. Valaki lefizette a magánnyomozónkat, tripla annyit fizetett neki, mint mi.- tehetetlenül túr a hajába.
- Kövér faszon kívül, senkinek nincs érdekében, hogy tönkre tegyen.- érthetetlen ez az egész.
- Nem tudom mi legyen, kerestem más magánnyomozókat, de senki nem vállalta az ügyet, az, az ember mindenkit lefizetett, nagyon nem akarja, hogy kiderüljön a kiléte, zsákutcában vagyunk.- iszik ő is egy kortyot, bánatosak vagyunk, Caleb a nyomozás miatt, én pedig a szerelmem miatt.
- Ha zsákutcába mész, tolass vissza és indulj el egy másik úton.- teszem le a poharamat.
- Csak az a baj, hogy nincs másik út.
- Mindig van.- vigyorodok el.
- Van valami ötleted?
- Ha a legális út rossz helyre visz, akkor az illegális úton haladunk.
- Nem értelek. Elakarod rabolni Rogert és kiverni belőle, hogy kinek dolgozik?- néz rám furán.
- Nem. Elmegyünk a város sötét részéhez, ott találhatóak a legjobb bűnözők, akik hűségesek a fizető kézhez, szóval felkeressük a legjobb embert, és megkérjük, hogy nyomozzon.

Új előre kapok, kiderítem, hogy ki áll ennek az egésznek a hátterében és visszaszerzem a szerelmemet, felveszem a kesztyűt, rendbe teszem az életünket.