A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

KÜLÖNKIADÁS-(Chris)

MIELŐTT MEGISMERTELEK

- Csá haver! - pacsizott le velem Justin. Végre ők is megérkeztek. Már kezdtem azt hinni nem is jönnek. Bár, ha jobban belegondolok sosem hagyták volna ki a nyárzáró bulimat.

- Nem siettétek el - nevetve öleltem át pasisan, és beljebb invitáltam őket. Szépen libasorban követték a többiek is. - Piákat tudjátok merre van, szolgáljátok ki magatokat!

A konyhába sétáltam, fülemben dübörgött a basszus, elég hangos a zene. Még a végén feljelentenek a szomszédok. A helyiségbe érve felkaptam a pultról egy dobozos sört, és visszamentem a nappaliba, ami jelen esetben a táncparkett helyszínéül szolgált. Útközben kinyitottam a sört, és jóízűen kortyolgattam belőle.

- Szia Chris - nevemet hallva megfordultam, és szembetaláltam magam egy roppant csinos csajjal. Feltűnően végigmértem, és elvigyorodtam. Meg is van az esti programom.

- Szia kislány -haraptam be az ajkamat. - Miben állhatok szolgálatodra?

- Arra gondoltam, talán megmutathatnád a szobádat. A legendák szerint elképesztő hely, és olyan varázslatok történnek ott, amiket ép ésszel nem lehet felfogni - mosolygott. Pislogás nélkül meredtem rá. Ez hülye. Bár már ránézésre sem az eszéért szeretik, ez tény, de ez a duma. Komolyan fájt hallani.

- Az biztos, varázslatok meg minden. Gyere inkább - ragadtam karon. Csak ne beszéljen. Addig nincs baj, amíg nem beszél. Nem fogom az egész bulimat a szobámban tölteni, egyenlőre még a 'táncparkettre' viszem a csajt. Hátha kiderül, hogy egészen normális. Hátha.

- Na és, hogy hívnak cica? - kérdeztem miközben derekára tettem a kezeimet, és elkezdtünk táncolni. A sörömet még az imént leraktam a dohányzóasztalra, hogy ne legyen útban.

- Sonia vagyok - mosolygott, és úgy rázta a picsáját, mintha muszáj lett volna. Szexi. Egy éjszakára jó lesz. A random srác, aki jelenleg DJ-nek hiszi magát éppen valami pörgős számot játszott, amire jól lehet táncolni.

*

- Chris! - kiáltotta valaki a nevemet. Nem tudnak nélkülem meglenni 5 percig, elképesztő.

- Mondjad szívem - néztem fel a sörömből, és a mellettem szobrozó lányra pillantottam. Egy semmit takaró, feszülős fekete ruha volt rajta, amit lehetett, azt kirakta. Arcán erős smink díszelgett, sőt, ha pontosan akarom megfogalmazni, akkor a megfelelő mondat rá a 'van egy kis arc a sminkeden' kifejezés lenne. Ennek ellenére jól nézett ki, volt segge, és melle is, bejött. Érdeklődve néztem rá, várva arra, hogy ismét megszólaljon és elmondja mit akar.

- Van már programod későbbre? - tette fel végre kérdését. Válaszul az ölemben ücsörgő Soniara mutattam. Azóta sem fektettem meg, de ami késik, nem múlik. - Kár. Esetleg kettőt egyszerre? - nézett rám vágyakozva. Hmm, édes hármas?

- Bocs kislány, majd talán máskor. De holnap lehet rólad szó - remélem érti a célzást, bár ez a csaj se tűnik túl okosnak.

- Akkor holnap. Puszi - hajolt oda hozzám, és nyomott egy cuppanóst a számra. A rúzsa eper illatú és izű volt, tetszett, szóval gyorsan derekáért nyúltam, és visszahúztam magamhoz. Ajkaira tapadtam, és hevesen csókoltam a lányt.

- Óh, Chris, hárman leszünk? - hallottam Sonia hangját. Róla el is felejtkeztem. 

- Nem lesz édes hármas - fejeztem be a csókot, és a nevesincs lányhoz fordultam. - Holnap hívj. Csók - intettem, és jelezve, hogy befejeztem vele a társalgást Sonia ajkait kezdtem falni. Nőcsábászként szép az élet.