A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

13.rész

-Megjötteeeem!-kiáltott fel Chris. Közben levette a kabátját, meg a cipőjét, és lesegítette az én kabátomat is, majd felrakta őket a fogasra. Kibújtam a cipőmből, és az övé mellé raktam.

-Gyere, anya biztos a konyhában van.-fogta meg a karomat, és elindult egy irányba.

-Gyönyörű ez a ház...-suttogtam elképedve. Tényleg az volt, modern volt az egész. A fehér, fekete és a szürke szín dominált leginkább. Mégis otthonos volt, családi képek voltak néhány polcra kirakva. Egy-egy virág a sarokban felbontotta az egységes színeket, mégis egyben volt szép, és ízléses a ház. Nem sokára egy helyiségbe értünk, ahol egy fiatalos csinos nő volt a pult felé fordulva.

-Szia anya.-köszönt Chris, mire a nő megfordult, és meglepődve nézett rám, majd elmosolyodott.

-Sziasztok Drágáim! Chris, ki ez a gyönyörű lány, és hogy-hogy nem a szobádba viszed rögtön megmutatni milyen puha az ágyad?-ugratta a fiát nevetve, aki csak a szemét forgatta.

-Jó napot! Zoella Reed vagyok, de csak Zoe.-nyújtottam kezet, mire a nő először rám nézett, majd a fiára.

-Nocsak...normálisan beszél, normálisan bemutatkozik, és normálisan fel van öltözve. Kezd komolyan érdekelni, ki ez a lány.-bokszolt játékosan Chris vállába, majd rám emeli kék szemeit. Chris biztos tőle örökölte, ahogy fekete haját is. Bár az apukáját még nem láttam.-Egyébként Linda Dice vagyok. Christian édesanyja.-fogott velem kezet.-Nyugodtan hívj csak Lindának.-mosolygott.

-Anya ne már...-utalt Chris az előzőkre.

-Ugyan már, csak ugratlak!-kacsintott rá.

-Ő nem olyan lány. És amúgy is...itt a teád.-forgatta a szemét, majd a kezébe adta a teát.

-Köszi a teát. Amúgy rögtön észrevettem, hogy ő nem olyan lány. Őt bemutattad nekem, a többire csak rátaláltam valahol a pólódban.-magyarázta komolyan, de a szeme sarkában látszottak a nevetőráncok.-Képzeld Zoe, volt akit a konyhapulton ülve találtam meg, miközben egy banánt evett...volt akit a fürdőben fogat mosva. De, hogy kinek a fogkeféjével mosott fogat, az máig kérdés. De olyan is volt, hogy Chris szobájában aludt, Chris meg már itthon se volt. De a kedvencem az volt mikor...-nevetve hallgattam, és közben figyeltem Christ, akinek kezdett eltorzulni az arca, de sajnos nem tudta befejezni, mert Chris közbevágott.

-Én is mesélhetnék miket hallok esténként a szobátokból, mégse teszem, szóval anya, ha megbocsátasz, akkor mi most felmegyünk a szobámba!-mondta ezt már az ajtóból, miközben a karomat fogta és húzott maga után.

-Meg ne rontsd szegény lányt Chris! Őt kedvelem!-kiáltott utánunk Linda.

Jézusom...most komolyan fel fogunk menni a szobájába? Erre nem készültem fel. De késő, mert felmentünk a lépcsőn, és benyitott a második fekete ajtón.

És akkor elém tárult Christian Dice hálószobája. A szobájában a fekete és a barna szín dominált. Volt középen egy nagy francia ágy, szembe vele a falon egy nagy TV, volt a szobában egy másik ajtó, gondolom a fürdője. Álló szekrények, fiókos szekrényen egy csomó kölni. Az ablaka alatt az íróasztala, amin volt a gépe. A falon bekeretezett poszterek voltak. Tipikus fiú szoba, de a legjobb, hogy az egész helyiséget belengte Chris illata.

-Ez itt a szobám.-tárta szét a karját, aztán háttal eldőlt, egyenesen az ágyára.-És itt történik a varázslat.-kacsintott rám.

-Tetszik a szobád.-mondtam miközben sétálgattam és nézelődtem. Volt az éjjeliszekrényén egy kép, amin a haverjaival van.

-Köszi. De ne ácsorogj már ott, inkább ülj le ide, mellém.

-El vagyok, köszi.-pillantottam rá.