A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

21.rész

-Chris...Én nem akarok menni a buliba.-pillantottam rá. Éppen péntek délután van, ma lesz a buli, amit ugye Chris szervez.

-Édes, nem is kell elmenned, itt lesz a buli.-nevetett fel. Ja tényleg, egyébként éppen náluk vagyok. A szülei nem rég mentek el egy kis hétvégére, és a fiú lelkére kötötték, hogy ne rendezzen bulit, vagy ha mégis, akkor utána takarítson össze.

-Érted, hogy értem...-motyogtam a mellkasába. Az ágyában fekszünk, mondjuk én inkább rajta, de a lényeg ugyan az.-Sosem voltam még buliban, és most sincs kedvem. Inkább hazamegyek és olvasok valamit.

-Ha nem voltál még, épp itt az ideje, hogy kipróbáld.

-Az ilyen bulikban mindig történik valami..és az esetek többségében rossz dolog.-néztem megint a gyönyörű kék szemeibe.

-Nem kell félned, amíg engem látsz.-puszilt bele a hajamba.

-Az addig oké, de ha szem elől tévesztelek? Vagy mondjuk épp elhívnak a haverjaid sörpongozni?

-Nincs is pingpong asztalunk... bár lehet meg lehet oldani sima asztallal is. Mondjuk ütőnk sincs hozzá, de csak megoldjuk.-gondolkozott el.

-Megfogtad a lényeget...-forgattam a szemem mosolyogva.

-Túlaggódod Zoe. Jössz velem mindenhova. Nézed, ahogy a szexi pasid megnyeri a sörpongot, majd a nyereményemként megcsókolsz, aztán táncolunk együtt. Nem leszek részeg ne aggódj, vigyázni fogok rád. Ahogyan eddig is.-fogta meg lágyan az arcomat, és az államnál fogva maga felé húzta a fejemet, és adott egy lágy csókot.

Az idilli pillanatot a telefonom csörgése zavarta meg.

-Igen?-szóltam bele.

-Zoe!!! Hol vagy?!-kiáltott bele Kate, és emiatt el kellett kicsit tartanom a fülemtől a telefont.

-Nálam!-szólt bele Chris, természetesen mindent hallott.

-Mi? Minek? A buli csak este lesz.-kérdezte furán Kate.

-Igen, de Chris a barátom, és amúgy is minden péntek délután együtt vagyunk.-válaszoltam.

-De így mégis hogyan akarsz elkészülni a bulira?-kérdezte kiakadva, mire Chris felnevetett.

-Leginkább sehogy. Bulizni se akarok, nem hogy még ki is csípjem magam. Jó vagyok így.-mondtam.

-Beszélsz már itt hülyeséget! Dehogy vagy jól! Nem mehetsz el egy buliba kapucnis pulcsiban!-kiabált a telefonba.

-Te figyelj már. Miért kiabálsz?-kérdeztem terelve a témát.

-Mert értetlen vagy! És ne tereld a témát! Chris!-kiabált még mindig. Komolyan kezdem sajnálni a szüleit.

-Igen?-kérdezte Chris a neve hallatára.

-Hozd el hozzám Zoet! Most!

-Értettem főnök!-mondta katonásan, és komolyan még szalutált is.

-Hé! Ti most összejátszotok ellenem! Chris!-fordultam felé elképedve.

-Igen Kicsim?-nézett rám vigyorogva.

-Mi nem tetszik a szerelésemen?-kérdeztem tőle.

-Nekem tetszik. Főleg a gatyód. Jó benne a feneked. De Kate rám parancsolt, szóval indulás!-vigyorgott még mindig szemöldök húzogatva, mire ismét elképedve néztem rá, és egy kicsit talán el is pirultam a rejtett bóktól.

-Ez a beszéd! Gyors fejszámolás után kimatekoztam, hogy 10 perc az út kocsival Christől hozzánk, szóval 11 perc múlva itt találkozunk!-kiáltott fel megint Kate. Esküszöm nem értem miért kiabál még mindig.