A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

31.rész

Chris szemszöge:

A reggeli srác éppen Connor arcába ordít, amikor végre odaérek hozzájuk és a pólója nyakánál fogva arrább rántom. Erre nem számít, úgyhogy meglepődve fordul felém.

-Dice. Mindig kész megmenteni a napot. Mit akarsz már megint?-fordult felém mérgesen. Még mindig nekiszorítja Connort a szekrénynek.

-Ezt én is kérdezhetném tőled kotonszökevény. Mit akarsz a sráctól? Miért nem hagyod békén?-kérdezem nyugodtan.

-Nézz már rá.-mutat Connorra, aki szomorúan, könnyektől csillogó szemmel néz rám.

-Igen. Ránéztem.-mondom furán.

-Mit látsz?-kérdezi a srác.

-Mi az, hogy mit látok? Idióta. Azt látom, hogy szerencsétlen srácot lelki terrorban tartod. Ordítasz az arcába, pofon vered. A szekrényeknek szorítod. Mindezt a semmiért. Tudtommal legalábbis nem tett ellened semmit.-mondom neki.

-Én tudod mit látok?-kérdezi, mire kérdőn nézek rá.-Egy nyomorékot. Buzi. Bőg. Csak a lányok sírnak.-mondja köpködve a szavakat.

-Ez nem igaz. Nem csak a lányok sírnak. A fiúk, sőt a férfiak is sírhatnak, és szoktak is. Több okból is. Akár örömből. Akár szomorúságból. Mindenki sírhat, akinek vannak érzései. Ráadásul nem bántunk másokat úgy, hogy nem is ismerjük őket. Leszólod Connort, közben nem is ismered őt.

-Óh, ismerem én őt nagyon jól. Régen barátok voltunk. Legjobb barátok. De aztán megpuhult. Vége lett a barátságunknak. És most még buzi is lett.

-Az, hogy ismered még nem jogosít fel arra, hogy így bánj vele, vagy bárki mással. Nem érdemli meg ezt a terrort. Képzeld csak el, milyen érzés neki ez. Nem elég, hogy kicsit más, mint a többiek, még bántják is érte. Pedig ő igazán nem tehet róla, hogy kit szeret, mit szeret, és miért szeret. 

-Nem tudsz te semmit!-kiabál rám.

-Csituljá, béke van. Velem te ne kiabálj haver. Lehet, hogy Connort ismered, de engem nem.-mondom még mindig halálosan nyugodtan.

-Ismerlek Dice. Elmondom mit tudok rólad. Nem sokat, de épp eleget. A szüleid dús gazdagok, baromi nagy palotában élsz, befolyásos szülőkkel. Nincsen testvéred. Dühkitöréseid vannak, Connor-t is te verted meg. Az új csaj, Zoella a csajod. A két közeli haverod Justin és Jeremy, most is épp mögötted állnak. Minden lány bomlik érted. Zoella előtt sosem volt csajod, mindig csak dugtad őket. Majdnem minden hétvégén bulit tartasz, amióta Zoellával lógsz csak egy bulid volt. Nos ismerlek vagy sem?-vigyorog rám. Mi. A. Fasz. Eddig senki sem tudta, hogy dühkezelési problémáim vannak.

-Honnan tudsz ennyi mindent rólam?-kérdezem álcázva az idegességem.

-Figyelek.

-Csodás. Viszont én még mindig nem tudom ki a fene vagy.

-Tyler.-mondta.

-Szóval kedves Tyler. Miért bántod Connort?-térek vissza a tárgyra.

-Nem elég nyilvánvaló? Mert buzi.-vágja rá.

-Meleg. Nem buzi, meleg. És ő nem tehet róla, te azonban egy világi idióta lehetsz, amiért olyanért bántasz valakit, amiről nem tehet. Olyan, mintha születésed óta beteg lennél, de csak később derül ki, és nem tehetsz ellene semmit. És bántanának érte. Neked jólesne? Élveznéd, ha bántanának valamiért, amiről kibaszottul nem tehetsz?-kérdezem. A hangom nyugodt, de érződik, hogy most jobb vigyázni velem.-Persze Connor nem beteg. Az, hogy valaki meleg, nem jelenti azt, hogy beteg.