A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

36.rész

Másnap reggel Chris mellkasán ébredtem fel. Imádok így kelni. Kinyitottam a szemem, és hunyorogva próbáltam megszokni a fényt. Lassan felpillantottam a barátomra, aki még halkan szuszogott, aludt.

Kibújtam az öleléséből, és a telefonom után nyúltam, hogy megnézzem mennyi az idő. 10 óra múlt, ideje kelni. Visszabújtam Chris-hez, és halkan szólítgatni kezdtem őt.

-Chris. Kelj fel, már 10 óra múlt.-keltegettem, mire nyöszörögve magához húzott és aludt tovább.

-Még 5 percet anyu!!-motyogta. Egyem meg de aranyos.

-Nem lehet, kelj fel.-adok egy puszit az arcára, aztán kimászok az ágyból.

Elhúzom a sötétítőfüggönyt, mire a délelőtti enyhe napsütés beáramlik a szobába. Nem esett hó este. Remélem karácsonykor fog, az úgy a hangulatos. 

Hátranéztem Chris-re, aki a fejére húzta a takarót, és aludt tovább. Nagy gyerek. Mosolyogva közelebb mentem hozzá, és lehúztam a fejéről a takarót, és lerántottam róla. Erre végre kinyitotta a gyönyörű szemeit.

-Gonosz vagy.-mondta durcázva.

-Dehogy vagyok.-vigyorogtam, aztán az éjjeliszekrényhez lépve felvettem a szemüveget.

-Imádom, mikor szemüvegben vagy. Egyszerre vagy benne cuki, és szexi. Többet kéne hordanod.-vigyorodott el, mire elpirultam.-Tényleg, miért nem ezt hordod?

-Nem tudom. Mindenki szemüveg nélkül szokott meg. És én is így szoktam meg. Fura lenne ebben menni suliba. Csak még stréberebbnek tűnnék.-rántom meg a vállam, majd elindulok az ajtó felé. A kilincsre teszem a kezem, és visszafordulok az ágyamban félpucéran fetrengő srácra.-Jössz? Úgy érzem anya gofrit csinált.-erre hirtelen felém fordult, és gyorsan kikelt az ágyamból, és már mellettem is volt.

-Gofrit mondtál?-kérdezi boldogan. Na igen. Ezt az oldalát senki sem ismeri.

-Igen, de így nem jöhetsz ki. Vegyél fel egy pólót.-bökök a hasára, mire kirázza a hideg.

-Miért?

-Mert habár anya elfogad, apa belefulladna a kávéjába, ha meglátna félpucéran. Szóval kapj fel egy pólót.-vigyorgok rá.

-Hahhj, jó rendben.-mondta, majd gyorsan felkapta a tegnapi pólóját.

-Na most már mehetünk.-nyitom ki az ajtót. Jól éreztem, a konyhából ínycsiklandó gofri illat terjedt. Imádom!

Lesétáltunk a lépcsőn, és befordultunk a konyhába. Apa az asztalnál kávézott újságot olvasva, egy üres tányér állt előtte, morzsákkal. Ő már evett.

-Bocsánat gyerekek, hogy nem vártalak meg titeket, de mindjárt indulnom kell dolgozni.-pillantott fel ránk.-Amúgy jó reggelt.-mosolyodott el.

-Nem baj.-legyintettem, és odaléptem a kávéfőzőhöz, és töltöttem két bögrébe. Az egyiket odatettem Chris elé, aki mosolyogva bólintott. Ő már leült az egyik székre.-Anya hol van?-kérdezem apától.

-Már elment dolgozni. Ma hamarabb kezdett és hamarabb végez majd. Gyorsan kevert gofrimasszát, és már ment is. 2 órája hívták telefonon, hogy be kell mennie.-magyarázta, majd kiitta az utolsó kortyot, és felállt, hogy berakja a mosogatógépbe a bögrét.-De én indulok is. Egyetek. Sziasztok.-nyomott egy puszit a fejemre, és kisétált a konyhából.

-Szia!-kiáltottunk utána.

Sütöttem fejenként 2 gofrit magunknak, aztán leültem Chris mellé és elkezdtünk enni. Semmiségekről beszéltünk közben, és megegyeztünk, hogy befejezzük a Harry Pottert, amit tegnap este elkezdtünk nézni.