A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

41.rész

Az este hátralévő részében nem sok mindent csináltunk, pihentünk és folytattuk a Shadowhunters-t. Chris szülei elvonultak a szobájukba, mi meg a kanapén fetrengve élveztük az árnyvadászok csodálatos világát. Éppen Jace félmeztelenkedett amikor Chris hirtelen a szemem elé tette a kezét.

-Mi a...mit csinálsz?-kérdeztem nevetve, miközben megfogtam a kezét, azzal a szándékkal, hogy elveszem a szemem elől.

-Csak engem láthatsz póló nélkül.-mondta.

-Ne már! Látni akarom Jace-t!-nyavajogtam.

-Már a könyvben is odáig voltál érte.

-De az más. Ott csak elképzelni tudtam, itt meg látom is. Illetve látnám, ha elvennéd a kezed.-mondom durcásan.

-Újabban a szőkékre buksz?-vette el a kezét, és a fülembe suttogott.

-Nem. De Jace olyan személyiség, hogy csak szeretni lehet. Még akkor is ha szőke. Viszont Alec sötéthajú.-vigyorgok rá, mire megforgatta a szemét.

-Tetszenek a tetkók mi?-húzta fel a szemöldökét, és egy óvatos mosolyra húzta a száját.

-Nem mondom, hogy rossz.-néztem rá vigyorogva.

-A rossz fiúk jönnek be neked?

-Mit gondolsz, miért tűrlek meg?-incselkedtem vele.

-Gondoltam talán a szép kék szemem miatt.-rebegtette meg a pilláit.-Vagy a göndör hajam miatt.-túrt bele a kóchalmazba a feje tetején. Beharaptam a számat, és vágyakozva néztem.-Esetleg a kifogástalan testem az, ami megfogott téged.-búgta a fülembe. Lehunytam a szemem, és a vállára dőltem.

-Igen, ezek is közrejátszanak.-nyitottam ki a szemem, és felpillantottam rá. Mosolyogva nézett.

-Tényleg nem értem néha, hogy miért jöttél össze velem.

-Mert tetszik a személyiséged. Hogy van egy olyan oldalad is, amit nem ismer mindenki. Szeretem, hogy vicces vagy, kedves. Hogy türelmes vagy velem szemben.-adtam egy lágy csókot a szájára.

-Bébi. Édes vagy nagyon. Nézd, Jace-en már van póló, nézheted.-pillantott a tv-re.

-Idióta.-csaptam vállon.-Ez az egész elterelés volt, hogy ne lássam?-kérdeztem tetetett felháborodással.

-Imádlak, hogy olyan könnyen el lehet terelni a figyelmed és még csak észre sem veszed.-vigyorgott.-Édes vagy, de igen. Csak eltereltem a figyelmed.-adott egy puszit a homlokomra.

-Azta. Te...fhuu....Dice szemét vagy. Most lemaradtam a legjobb pillanatokról.-puffogtam.

-Ne aggódj nem maradtál le sokról. Felejthető pillanat volt. De csak kérned kell, és leveszem a pólóm, ha már ennyire férfi testet akarsz látni.-vigyorgott csábosan.

-Hülye.-pirultam el.

Megnéztünk még két részt, aztán felvonultunk Chris szobájába. Kezdtem magam kicsit gyengén érezni a megfázás miatt, úgyhogy a fiú gyorsan főzött nekünk két bögre meleg teát.  Addig én gyorsan letusoltam, és Chris egyik pólójában vártam őt az ágyban.
Nehézkesen kinyitotta az ajtót, kezében a két gőzölgő bögrével, és idesétált hozzám. Az egyik bögrét óvatosan a kezembe adta, a másikat meg lerakta az éjjeliszekrényére.

-Látom kiszolgáltad magad.-pillant vigyorogva a rajtam lévő pólójára.-Fene nagy igazságtalanság, hogy neked minden pólóm jobban áll, mint nekem.-rázta a fejét csintalan mosollyal.

-Talán ruhatárat kéne cserélnünk.-nézek rá a bögrém mögül.

-Áh, nekem nem áll olyan jól a púderrózsaszín, mint neked.  Ezentúl mindenhova pucéran fogok járkálni, mert semmi nem áll jól nekem.-drámaian homlokára tette a kezét, mire majdnem kiköptem a számban lévő forró löttyöt, úgy elkezdtem nevetni.