A rosszfiú szerelme |✔| |JAVÍTÁS ALATT|

KÜLÖNKIADÁS-(Zoe)

MIELŐTT MEGISMERTÉL

- Szia Ella - lépett mellém Holly. Zavartan becsuktam a könyvemet és ránéztem.

- Zoe vagyok.... - javítottam ki. Ebbe az osztályba járok egy éve, és nem képesek megjegyezni, hogy utálom, ha Ellának hívnak.

- Pedig az Ella menőbb név - magyarázott Holly.

- Öhm, jó. Mizu? - mosolyogtam rá. Hollyval barátok vagyunk. Legalábbis valami olyasmi.

- Tanultál a mai matekdogára? - kérdezte mosolyogva.

- Persze. Sokat készültem, szeretném, ha jól sikerülne. Ez egy nagyon izgalmas téma, nem gondolod? - a téma hallatán izgatottá váltam.

- Aha, nagyon. Segítesz majd benne? Tegnap este nem igazán volt időm még átnézni sem - konyult le a szája.

- De már egy hete beharangozták, hogy lesz. Egy hét alatt semmit nem tudtál átnézni? - érdekes.

- Áhh, tudod hogy megy ez - mosolyodott el újra - Derekkel volt programom esténként - pillantott az ablaknál álló srácra. Derek Holly barátja, az osztály szépfiúja. - Tegnap este meg sokkal fontosabb dolgaim voltak - rántott vállat - Akkor segítesz ugye?

- Hát..öhm..persze - bólintottam végül - Erre valók a barátok - mosolyodtam el.

-Egy angyal vagy! - ezzel otthagyott. Hát jó.

*

- Ella! - trappolt mellém Holly, nagyon mérgesnek tűnt - Azt mondtad segítesz! Ez a dogám nagyon szarul sikerült miattad! - mutogatott rám. Nem tagadom, kicsit megijedtem tőle.

- Én akartam Holly, tényleg! De a tanár rám szólt, de ezt tudod, ott ültél mellettem! Nem akartam, hogy elvegyék a dolgozatomat. Nagyon sajnálom - bűnbánóan néztem rá. Tényleg akartam neki segíteni, de a tanár kétszer is rám szólt, nem kockáztathattam.

- Minek is tartalak magam mellett?! Még erre sem vagy képes! - kiabált. Nyilvánvalóan az egész folyosó látta, hiszen itt kapott el. Szavaira teljesen lefagytam.

- Tessék? - kérdeztem zavartan.

- Tessék? - kapott észbe hirtelen.

- Hát..azt mondtad.. - kezdtem, de közbevágott.

- Állj, tudom mit mondtam. Nem úgy értettem. Nincs hari - sóhajtott, aztán odébbállt. Nos, rendben. Ez kicsit furcsa volt.

*

- Ella! - komolyan kezd idegesíteni, hogy senki sem érti meg, utálom, ha így szólítanak meg. Ráadásul semmi köszönés, csak jönnek, és mondják mit akarnak.

- Szia Derek - néztem a fiúra.

- Figyelj, ma nem lesz sok időm. Tudnál nekem segíteni? Nagyon fontos lenne, hogy benne maradjak a focicsapatban, viszont az átlagom nem a legjobb - magyarázott.

- Nem teljesen értem, hogyan tudnék segíteni ebben - tártam szét a kezeimet.

- Megtudnád csinálni a matek házimat? Holnapra. Meghálálnám - tette össze a kezeit.