Sarah
Szeretek Chris Morgan-el aludni. Szeretem, mikor karjai körém fonódnak és szorosan ölel magához. Szeretem, ahogyan a lábam a derekán pihen és mikor leveszem róla visszateszi oda, ahol volt. Szeretem az illatát. Szeretem a teste közelségét és melegét.
Reggel épp átfordultam a másik oldalamra, mikor Chris megmozdul alattam. Nyöszörögve sikeresen megfordultam, erre Chris lehúzza rólam a takarót. Csukott szemmel elkezdem keresni a takaró végét, és mikor megtalálom magamra húzom. Vagyis magamra akartam húzni, de nem sikerült. Chris alatt van a takaró nagyja. Megfogom elkezdem húzni. Sikerült alóla kiszedni a takarót, majd magamra húzom az egészet. Büszkén visszahelyezkedem a kényelmes pozíciómba és igyekszek visszaaludni. Pár perccel később azonban újra fázni kezdek, mert már megint nincs rajtam a takaró. Újra elhúzom tőle, de ő visszaveszi. Oh, igen Chris Morgan? Megfogom a takarót, majd felhúzva a lábamat lerúgom az ágyról Chris-t.
- Erre nem számítottam. - szólal meg egy hatalmas koppanás után, álmosan.
- Nem hagysz aludni!
- Elveszed az összes takarót! - panaszkodik. Kinyitom az egyik szememet, hogy lássam a reakcióját. Pont most ült fel a fejét dörzsölgetve.
- Mert te is elveszed! Te kezdted. - a takarót szépen magamra terítem, majd hátat fordítok neki.
- Én kezdtem? Éjjel folyamatosan elvetted tőlem. És, mikor sikerült visszaszereznem magunkra terítettem. Magunkra. - ismétli meg.
- Nem tapasztaltam ilyet. - mondom csukott szemmel, somolyogva.
- Mert túlságosan is horkoltál, hogy feltűnjön. - most már én is felülök.
- Nem is horkolok. - teszem gyerekesen keresztbe a kezem.
- De, mint egy kamionsofőr.
- Nem horkolok. - vágok hozzá egy párnát, ami telitalált éri a fején. Magához veszi az eldobott párnát és felém hajítja. Engem is fejbe kólint. - Megöllek! - mászok ki az ágyból a párnával a kezembe, majd mikor elé érek amilyen erősen csak tudom fejbe vágom vele. Majd még egyszer és még egyszer. Közben feláll, majd megfogva a derekamat, felemel és az ágyra tesz. Kezemet lefogja így nem tudom többször megütni. Haja kócosan hullik a szemebe, úgy néz velem farkasszemet. Néhány pillanattal később elnevetjük magunkat. Felszabadító érzés újra őszintén nevetni.
- Csinálok kávét, kérsz? - engedi el a kezemet, miután kiröhögtünk magunkat. Bólintok, majd feláll és kifelé veszi az irányt, viszont én újra felkapom a párnát és hozzá vágom. Most viszont meg fogja. Rám nyújtja a nyelvét és kimegy a szobából.
Nemsokkal később én is követem. De én nem a konyhát veszem cél iránynak, hanem a fürdőszobát, mert nagyon kell pisilnem.
Miután végeztem, Paul-al találkozom a fürdő előtt.
- Mi van a te fürdőddel? - kérdezem elhaladva a szemét dörzsölgető Paul mellett.
- Clara beelőzött, használhatom? - mutat az ajtóra, majd egy igennel beengedem. Most viszont a konyhába megyek.
Chris átpakolta a dobozokat a pultról a nappaliba, a kávé illatát pedig már lehet érezni. Elővesz 4 poharat, amiket tegnap szereztünk be Clara-val és beleönti a kávét. Nekem háttal áll, így tudok kicsit bámészkodni. Bár nem sok mindent. A karja fantasztikusan néz ki, de a póló ahhoz nagy, hogy megnézzem az izmait. Lábán ugyan ez a helyzet, kivéve a fenekénél. Hihetetlenül jó feneke van.
Chris megfordul, majd felnézek rá. Elvigyorodom és elveszem tőle a kávémat egy halk köszönömmel.
- Mégis mit csináltál?
आप पढ़ रहे हैं
New York-i hajsza
रोमांसA gazdag családba született gyerekeknek sem olyan egyszerű az élete. Mindenki azt gondolja, hogy el vannak kényeztetve. És ez valamilyen szinten igaz is. De nem tudhatjuk mi bújik meg az árnyékba. Sarah Evans személyesen tapasztalta meg milyen hazug...
