New York-i hajsza

59. •Darth Vader•

Sarah

~~~

Chris fészkelődésére kelek fel. Azt hittem felkelt, de nem, csak elfordította a fejét. A mellkasán fekszem, a csupasz combom a hasán pihen, amin csak félig van takaró. Olyan boldogság fog el, mikor ránézek, hogy azt nem tudom elmondani. Itt fekszem mellette. Újra velem van, amiről azt hittem, hogy soha többé nem fog megtörténni. A faliórát keresem mindenhol a tekintetemmel, hogy megnézzem mennyi az idő. Lassan kilenc. Baszki. Hirtelen ülök fel, ezzel felkeltve a mellettem alvó Chris-t.

- Jó reggelt? - hunyorogva néz felém. - Mit csinálsz?

- Mindjárt kilenc. Aiden lassan fent lesz.

- És?

- És nem aludtam mellette.

- Sarah, nyugi. Clara mellette aludt.

- Tudom, de reggel mindig mellettem kel fel. - mindenhol a ruhámat keresem, de mikor rájövök, hogy azt nem vehetem fel, Chris inge után kutatok.

- Szerintem nem fog megijedni, ha nem melletted kel fel.

- Félek, hogy de. - miután megtalálom az inget, felhúzom magamra és minden második gombot begombolok. Szinte feltépem a hálószoba ajtaját, mikor meghallom a serpenyő sercegését. Lefagyva állok meg az ajtóban és nézem Aiden-t és Paul-t a pultnál.

- Jó reggelt anyu! - köszön mosolyogva és integetve nekem Aiden. Nem feltűnően elkezdem begombolgatni az ing maradék gombját, majd nagyot nyelve Aiden-re mosolygok.

- Szia kincsem!

- Paul bácsi azt mondta azért alszol a vendégszobába, mert nem érzed jól magad. - előre lépek egyet, mire megjelenik mellettem Chris, egy melegítőbe és egy fehér pólóba.

- Oh, úgy tűnik Chris sem érzi jól magát. - mondja Paul, aki igyekszik visszatartani a ki kívánkozó röhögést.

- Jól vagyunk, ne aggódj. - mosolygok Aiden-re.

- Paul bácsi csinál palacsintát. Kértek?

- Igen, kérünk.

- Gyertek! - invitál minket maga mellé.

- Felveszek egy pulcsit. - mondom mindannyiójuknak, majd elindulok fel a hálószobámba. Miután beléptem bezárom az ajtót és neki dőlök. Hangosan fújom ki a levegőt, mire hangosan valaki megköszörüli a torkát. Ijedten kapom a húgom felé a fejemet, aki az oldalán fekszik, a kezére pedig ráhajtotta a fejét. Önelégült vigyorral mér végig.

- Rohadt kényelmes a matracod. - mondja felülve és nagyot nyújtózkodva. - Úgy tűnik a második tanácsom jött be. - vigyorog.

- Jó reggelt!

- Neked is. Tetszik a ruhád! - felnevet.

- Kölcsön van. - tűröm a hajamat a fülem mögé, aztán a szekrényemhez lépek. Clara csöndbe marad, csak vigyorog. Ránézek, majd vissza a szekrénybe. Előveszek egy leggingset és egy pólót, majd az ágyra pakolva összehúzom Clara a szemem. Nagyot sóhajtva nézek rá. - Mondd ki!

- ÉN MEGMONDTAM! - neveti el magát. - Megmondtuk Paul-lal. Senkit nem tudtok átvágni. Minket pedig végkép nem. Annyira izgatott vagyok. - tapsikol. - És boldog. Olyan boldog vagyok Sarah!

- Én is az vagyok. - nézek a ruháimra.

- Tudom. Azért vagyok boldog, mert te is az vagy. Újra összeáll a csapat. De most már egy család vagyunk. - tapsikol tovább.

- Még van egy dolog, amit meg kell tennünk. Egy elég nehéz feladat, de megoldjuk. Igen, most minden jó. A francba is! Minden átkozottul jó!

- Aiden örülni fog, mikor megtudja, hogy Chris az apja. Imádja őt. Hisz mindenki imádja Chris-t. Beleértve téged.