Tudástár

Az oroszok másfél hetet késtek az 1908-as olimpiáról

1908. július 10-én a londoni olimpián nyolc ország várta, hogy az orosz csapat megjelenjen, azonban hiába várták őket, ők még a hazájukban készültek a versenyszámaikra a legnagyobb békességben, ugyanis teljes mértékig meg voltak győződve róla, hogy még 12 napjuk van az olimpia kezdetéig. Az egész késedelem mögött pedig egy ókori császár állt.

Julius Caesar krisztus előtt 45-ben kihirdette naptárreformját, s az általa tervezett Julián naptár használatára kötelezett mindenkit. A naptára a mai naptárunk alapja: az évet 365 napra osztotta, minden negyedik évben egy szökőnappal, azaz minden év 365,25 napból áll.

Azonban a csillagászati év 365,2422 nap, ami Caesar idejében még nem volt akkora gond, de a középkorra ez az eltérés már 8 napos tévedést eredményezett. Ezt a csúszást elégelte meg XIII. Gergely pápa, mivel a keresztény ünnepeket is egyre nehezebb volt behatárolni, így 1582-ben megreformálta a korábbi naptárat, így megalakult a ma is használt Gergely-naptár.

Csakhogy az új naptár bevezetése nem ment annyira könnyen, sok országnak az átállás évszázadokba telt. Egyik ilyen ország volt Oroszország, aki az utolsók között tért át a Julianusról a gregorián naptárra. Az ország csak 1918-ban, a szocialista forradalom után vezette be az Európában addigra már mindenhol használt naptárat, ami addigra már közel 13 napos csúszásban volt.

Így történhetett meg, hogy amikor az oroszoknál még csak július 10-e volt, Európa többi részén már 23-a. A mai napig rejtély, hogy az oroszok miért nem figyeltek erre, vagy hogy figyelmeztette-e a csapatot bárki is, hogy Londonban más az időszámítás. Az viszont biztos, hogy mire megérkeztek Londonba, az esélyesnek tartott oroszok számát, a lövészetet az USA nyerte. Azonban még így is sikerült érmet szerezniük, egy aranyat műkorcsolyában és két ezüstöt birkózásban.

Kis érdekességképpen: az utolsók a görögök voltak, akik elhagyták a Julianus naptárat, méghozzá 1924 márciusában.