Tudástár

Miért nem volt Amerikában pestis járvány?

Történelemórákon megtanultuk, hogy Kolumbusz és legénysége partraszállása utántól a XIX. századig az amerikai őslakosok közel 90%-a életét vesztette. A legfőbb okai a gyarmatosítók erőszakossága és az ebből fakadó népírtások, de az ő szervezetüknek idegen kórokozók is, amiket a tengerészek nem csak a saját testükben, de az általuk vitt állatokon is magukkal vittek az Új világba. Az őslakos indiánoknak nem sok esélyük volt a himlő, kanyaró, pestis, mumpsz, tífusz, influenza, tbc és kolera legyőzésében, ugyanakkor felmerült a történészekben, hogy vajon fordítva, az indiánok betegségei miért nem fertőzték meg az óhazából érkezőket. A válasz egészen pofonegyszerű, ugyanis nem voltak a kontinensen olyan kórokozók, amik ekkora járványt lettek volna képesek okozni. Na de ennek a kijelentésnek a miértje a legérdekesebb!

Az előbb felsorolt kórokozók mindegyike Európából, Afrikából vagy Ázsiából érkezett, tehát az ottani környezethez szoktak. Vegyük mondjuk a kolerát: a kolera ott tudott terjedni, ahol sok ember zsúfolódott össze, valamint az ivóvíz és a szennyvíz megfelelő elkülönítésére nem fektettek kellő hangsúlyt, lásd középkori Európa. Az amerikai kontinensen is voltak nagyobb és fejlett civilizációk, viszont közel sem olyan zsúfoltak vagy mocskosak, mint európai városokban. Ezzel megkaptuk a választ arra, hogy miért nem terjedtek, de miért nem is voltak?Ahhoz, hogy a fenti kérdésre választ találjanak, vissza kellett térniük az origóhoz, azaz a vírusok és baktériumok forrásához. Ugyanis ezek a fertőzések mind mikroszkópikus eredetükkel javarészt az állatoktól jön, főként a háziasított állatoktól. A tbc, kanyaró, himlő mind a tehéntől származik, amik a tehénben egy megfázáshoz hasonlító tüneteket okoz, addig, az emberiségnek ezek a kórok halált is okozhatnak. De akár az influenzát is hozhatnánk példának, ami pedig sertésektől vagy szárnyasoktól származik.

Az azonban, hogy egy másik fajra "ugorjon", mutálódnia kell a vírusnak megfelelő módon, ami pedig igen ritka, hiszen évszázadokig úgy éltek emberek és állatok egymás mellett, hogy nem törtek ki nagy járványok. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a körülményeknek adottnak kell lennie. Térjünk vissza ismét a középkori európai városokhoz, hogy ezt megértsük. Egy átlagos város nem csak mocskos és zsúfolt volt, de telis tele volt állatokkal és állati termékkel. Kutyák, disznók, lovak, baromfik és patkányok voltak mindenfelé, a vágóhidakon úgy vágták le az állatokat, hogy semmilyen módon nem figyeltek a tisztaságra, sokszor hűtés nélkül tárolták a húst is. Ugyanakkor Amerikában is éltek állatok az emberek mellett, így ez sem magyarázza a járványok hiányát.

Utazzunk az időben vissza nagyjából 10-12 ezer évet. Ekkora az emberek törzseket alapítottak mindenfelé, amerre csak eljutottak, majd vándoroltak tovább és újabb telepeket hoztak létre. Ugyanakkor az állatok nem vándoroltak ekkora területeken. Minden éghajlatnak megvoltak azon fajai, amik az adott klímához viszonyultak. Nézzük meg az indiánokat: nem tudták háziasítani mondjuk a bölényt, de nem azért mert nem próbálkoztak volna elég keményen, hanem mert a bölény hatalmas, vad, kiszámíthatatlan és akkora csordákban él, amit egyszerűen nem lehet irányítani. Az amerikai kontinensen még kevesebb állatfajt sikerült háziasítani, mint az óhazában, tulajdonképpen csak a lámát és az alpakát. Igaz, jó meleg a bundájuk, de ha összehasonlítjuk mondjuk a tehénnel (ami tejet és húst is ad, illetve a mezőgazdaságban is haszna van), vagy mondjuk a lóval (ami segíti a gyorsabb közlekedést), esetleg a kutyával (ami őrzi és tereli a nyájat), akkor a közelébe sem érnek a puha szőrű párosujjú patások. Európában a háziasítás elindított egy folyamatot: a háziasított kevés állat segítségével még többet lehetett háziasítani, ami miatt több lett a termelés, ami miatt még több állatot lehetett háziasítani, ami miatt még több lett az étel, ami miatt még több lett az ember, a sok sok ember pedig egyre növekvő városokba tömörült, ami pedig melegágya a kórokozóknak.

Ez a folyamat azonban Amerikában nem játszódott le a háziasítható állatok hiánya miatt. A gyarmatosító európaiak pedig egy biológiai fegyverként toppantak be az indiánok közé, míg az indiánoknál semmilyen hasonló kórokozó nem is létezett korábban, így lehetséges, hogy az Új világot megjárt tengerészek semmilyen kórt nem hoztak haza.