Tudástár

Miért olyan ritka a szívrák?

A szervezetünk összes sejtje képes rosszindulatú sejtburjánzásra, azaz rákos sejtek reprodukálására, azonban rákkutató intézetek évente kevesebb mint 10 esetről számolnak be a bolygó teljes lakosságát tekintve, amikor a szív az érintett szerv, ezek többsége is áttét miatt alakul ki a közeli szervekről. De mégis hogyan lehetséges, hogy a legfontosabb szervünk ellenáll a káros sejtburjánzásnak?

Maga a daganat úgy alakul ki, hogy a sejt DNS-e mutáción esik át, a sejtosztódás folyamán ez a hibás mutáció osztódik tovább, az így létrejött sejtekben a DNS ismét mutálódik, ez pedig addig folytatódik, amíg kialakul a daganat. A szívünk sejtjei viszont nem nagyon osztódnak. Viszonylag fiatal korunkban kialakulnak, felveszi a szerv a végleges formáját, s halálunk napjáig megállás nélkül keringteti a vért, csak nagyon ritkán hoz létre újabb sejteket, leginkább sérülés esetén. Mivel nincs sejtosztódás, így nem is lehet hibás DNS-ű sejteket létrehozni. A szív így csak akkor találkozik rákkeltő anyagokkal, ha az a vérbe kerül.

A leginkább daganatos megbetegedéssel érintett szervek két ténynek tesznek eleget: sokat érintkeznek rákkeltő anyagokkal, valamint folyamatosan létrehoznak újabb sejteket. A leggyakoribb rákos megbetegedés a tüdőt illetve a bőrt érinti. Ezeken a helyeken folyamatos a sejtosztódás, mivel a sejtek folyamatosan elhalnak, helyüket újak veszik át, így nagyobb is a mutáció esélye. A bőrünk esetén az ultraibolya sugárzás, míg a tüdő esetében az aktív vagy passzív dohányzás a legelterjedtebb rákkeltő anyagok.

Tehát az megállapítható, hogy létezik a szívrák, viszont nagyon ritka a kialakulása. Eric Carr, a Kiss együttes dobosa a szívében kialakult rák miatt halt meg, illetve történészek és rákkutatók szerint Aragóniai Katalin királyné, VIII. Henrik első felesége is ebbe halhatott bele.