Tudástár

Miért nem állandó a húsvét dátuma?

Valószínűleg már mindenkinek eszébe jutott, hogy miért változik minden évben a húsvét időpontja. Hivatalosan az ünnepet mindig a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap kell tartani. De miért van szükség egy ilyen bonyolult megfogalmazásra? Miért nem lehet minden évben ugyanakkor?

Utazzunk vissza az ókorba: az egyiptomiak és a zsidók különböző naptárakat használtak. Egyiptomban a Nap mozgásán alapuló kalendáriumot használtak, ami a nyugatiak időszámításának alapjává is vált, míg a zsidók holdciklusokon alapuló naptárat használtak, így a nyugati Nap-naptárhoz képest mindig másik időpontban voltak. A húsvét kiszámítása pedig a két világot hivatott egyenlően kezelni.

Itt felmerülhet a kérdés, hogy egy keresztény ünnep meghatározásakor miért kell zsidó naptárral egyeztetni, ha ez ennyire meg is bonyolítja a helyzetet. Mivel a keresztények húsvétkor Jézus feltámadását ünneplik, és emiatt minél pontosabban szeretnék megközelíteni ennek a jeles napnak az évfordulóját. Ugyanis Jézus a pészah nevű zsidó ünnep idején halt meg, maga az utolsó vacsora is a pészah eleji szédereste volt. Ez köti a húsvétot a pészah dátumához, emiatt viszont a zsidó naptár alapvető jellege miatt a Gergely-naptárunkban mindig máskorra esik.

A Gergely-naptár szerint az év 365 napból áll, míg a zsidó holdév szerint 354 nap van egy évben, azaz 11 napos csúszás van a két naptár között. A pészah a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtöltéhez kapcsolódik, emiatt került a húsvétvasárnap az ezt követő első vasárnapra. Viszont az sem teljesen egyértelmű, hogy ki mikor és mit tekint nap-éj egyenlőségnek és teliholdnak, emiatt több módszer is volt a húsvét dátumának kiszámítására. 325-ben Konstantin császár által összehívott niceai-zsinat határozta meg a fenti definíciót, viszont a gyakorlatban évszázadokig nem fogadta el mindenki ezt. Az is bonyolítja a dolgot, hogy a csillagászati napforduló se fix dátum, ezt is a fenti zsinat alkalmával rögzítették március 21-re. A holdtöltékkel sem egyszerű számolni, ezért meghatároztak egyházi holdtöltéket, hogy tudjanak számolni. Tehát kijelenthető, hogy egy másik naptárrendszer szerint meghatározott ünnephez kötött keresztény ünnep egy megegyezéses napforduló utáni első megegyezéses holdtölte utáni vasárnapra esik.

De ez még nem minden: a nyugati katolikus és a keleti ortodox egyház sem ugyanakkor tartja a húsvétot, ugyanis az ortodox egyházi ünnepek megtartották a julián naptár szerinti dátumozást. 1582-ben a mai Gergely-naptárra váltottak a julián naptár használatáról, mivel az pontatlan volt, 1582-re már 10 napot előre szaladt a csillagászati napfordulókhoz képest. Idén a keresztény egyház szerint április 9-én van Húsvét napja, míg az ortodox egyház szerint április 16-án lesz majd. De volt, amikor hetek teltek el a két egyház ünnepei között: 2016-ban a katolikus egyház március 27-én tartotta a húsvétot, míg az ortodox egyház május 1-jén.

Az évszázadok során többször is felmerült az mozgó ünnep fixálása egy meghatározott dátumra. Vallási vezetők javasoltak több dátumot is húsvét kitűzésére, míg világi vezetők április második vasárnapjára tennék az éves ünnepet számolgatások helyett. Legutóbb Ferenc pápa nyilatkozott arról, hogy tárgyalásokat folytat ortodox vallásvezetőkkel, hogy összhangba hozzák az ünnepnapot, de egyenlőre ez is várat még magára.