Tudástár

Atomháború határán

Mindannyian tanultunk vagy hallottunk már az 1962-es kubai rakétaválságról, ami két hétig atomháború kitörésével fenyegette a bolygónk lakosságát. Közel 30 éve sokkal gyorsabb lefolyással, csupán 2 percen múlott hogy a Föld ne egy nukleáris sivataggá változzon.

1995. január 25-én egy orosz radarállomáson egy gyorsan mozgó tárgyat észleltek a Barents-tenger felett az orosz határ felé tartva. Biztosak voltak benne hogy rakéta, de nem tudták azonosítani, mivel nem kaptak arról tájékoztatást, hogy valamilyen gyakorlat vagy kísérlet lesz. Az oroszok mindig is úgy vélték, hogy ha Amerika támadást indítana ellenük, akkor azt Norvégia felöl tennék meg, így azonnal amerikai támadásra gondoltak.

Nem tétlenkedhettek: ha egy Trident-rakétát egy tengeralattjáróról indítanak norvég területről, az 10 perc alatt elérheti Oroszországot. Még nagyobb rémületet okozott, amikor a radaron látták, hogy a fellövés után a rakétáról úgy válnak le az egyes darabok, ahogy a Trident-rakétákról szokott, sőt mi több egyenesen Moszkva felé tart a rakéta. Ekkor érkezett meg az atomkoffer-riasztás, ez az a börönd, amivel Borisz Jelcin orosz elnök azonnali nukleáris ellentámadást indíthatott volna.

Az elnöknek mindösszesen 10 perce volt dönteni: indítsa vagy ne a rakétákat.

Azonnali riadót fújtak: az orosz tengeralattjáró-parancsnok azonnal hadrendbe állította flottáját, harckészültséget rendeltek el, a stratégiai parancsnokságot is értesítették, hogy álljanak készen minden eshetőségre, ugyanakkor az orosz lakosságot semmiről sem tájékoztatták, ők egy héttel később tudtak az incidensről. Jelcin azonban várt, az utolsó percig húzta a döntést, hátha valami megváltozik, valami csoda történik.

2 perccel a várható becsapódás előtt a rakéta a tengerbe zuhant, a készültséget visszamondták.

Pár órával később kapták az értesítést Norvégiából, hogy ők lőtték a rakétát, de az északi fény tanulmányozása céljából. Mint kiderült, a norvég tudósok hetekkel korábban értesítették az orosz kormányt, csak elfelejtették továbbítani a radarállomásoknak.

1983-ban is majdnem megtörtént a baj. Sztanyiszlav Petrov alezredes szeptember 26-án egy műholdas megfigyelőbunkerben dolgozott. Nem sokkal éjfél előtt a rendszer egy, majd további négy interkontinentális rakéta indítását észlelte az USA felől. Petrov végül nem értesítette a vezérkart, mivel az volt a megérzése hogy csak rendszerhiba lehet, habár erre nem volt semmilyen bizonyítéka, pusztán a megérzése. Később kiderült, hogy valóban rendszerhiba állt a riasztás mögött: egy villámlást, majd a felhőkön megcsillanó napfényt észlelte a műhold. Petrov így megelőzött egy esetleges háború kirobbanását, tettét csak a hidegháború lezárta után közölték.