Tudástár

Amikor a várandós nő újra terhes

Nagyon nagyon ritka eset, de előfordul, hogy egy ikerterhesség során a két magzat eltérő fogantatási dátummal rendelkezik. Ennek a neve szuperfetáció, s míg az elmúlt ötven évben csupán hét emberi esetről van feljegyzés, úgy az állatvilágban igen sokszor előfordul.

Mégis miért ilyen ritka az embereknél ez a szuperfetáció?, nos a válasz egyszerű. Az anyai szervezet amikor az utód megfogan, olyan hormonokat szabadít fel, amelyek megakadályozzák az újabb peteérést. Ez a folyamat azonban ritka esetben késve, vagy gyengén indul meg, így megeshet, hogy a már megtermékenyült petesejt után 7-14 nappal újabb petesejt szabadul fel. 

Azt viszont mindenki tudja, aki kicsit is odafigyelt a biológia órákon, hogy a megtermékenyüléshez hímivarsejtre is szükség van, csakhogy az áldott állapotú nő szervezetében elkezd kialakulni az úgynevezett nyákdugó, ami teljesen lezárja a méhszájat. A nyákdugó védi a fejlődő embriót a fertőzésektől, illetve mivel elzárja a méhszájat, így a spermiumokat is kizárja. Kivéve persze, ha a nyákdugó kialakulása lassabban történik, így még át tud csúszni hímivarsejt a méhszájon.

Akkor, amikor ez a két nagyon ritka eset egyszerre történik meg, valamint abban a szűkös időintervallumban védekezés nélkül fekszik le valakivel a nő, az így bejutó spermiumok megtermékenyítik a kilökődött petesejtet, ami még be is tud ágyazódni a méhfalba (amire az első beágyazódott petesejt után fokozatosan egyre kevesebb az esély), és kész is a szuperfetáció.

Több kutatás is foglalkozott ezzel a jelenséggel, több publikációt is kiadtak a megfigyeléseik alapján. Két dolgot emelnék ezekből ki:

1. A kutatások bizonyították, hogy a dupla petesejt kilökődést elősegítik a termékenységi kezelések, így az egymás utáni petesejt kilökődéseket is.

2. Mivel a fogantatás 7-14 nap különbséggel történik, így nem lehet biztosan megállapítani, hogy ez nem egy sűrűbben előforduló jelenség-e, ugyanis bármennyire is fejlett az orvostudomány, ennyire kis korkülönbséget nem tud 100%-ig bizonyosan megállapítani ultrahanggal.

Az ultrahangos vizsgálat már egész korai szakaszban elég pontosan meg tudja határozni az embrió korát, de ha ikerterhességet vizsgálnak, ott első körben genetikai rendellenesség gyanúját kelti, ha fejlődési eltérést mutatnak a magzatok.

Van egy másik, szintén ritka jelenség ikerterhességek esetében, amikor az ikerpárnak különböző édesapja van. Ilyen esetben egyszerre két petesejt lökődik ki, azonban azokat két különböző férfival folytatott aktusból származó spermiumok termékenyítik meg, így hiába ikerterhesség, a testvéreknek két biológiai apjuk lesz. Ennek is van orvosi neve, méghozzá heteropaternális szuperfekundáció. Meglepő, de ez még gyakrabban előforduló eset, mint a szuperfetáció. 2000-es évek közepén amerikai vizsgálatok kimutatták, hogy a kétpetéjű ikerterhességek 2,5%-a esetében a testvéreknek különböző biológiai édesapjuk van.