Tényleg náci találmány a Fanta?

17 2 5
                                    

Szinte mindenki hallotta már a történetet, mi szerint a második világháború során a németek nem tudtak Coca-Cola-t szerezni, mivel hadban álltak az italt gyártó amerikaiakkal, s mivel mindenképpen szerettek volna valamit adni a népnek, ezért egy narancsos verziót fejlesztettek ki. A helyzet az, hogy ez az állítás nyomokban igazságot tartalmaz, de nem ennyire egyszerű.


A második világháború előtt a Coca-Cola közel sem volt annyira ismert világszerte, sőt sikeres sem, mint ma. A cég egyedüli nemzetközi sikere Németországban volt, ahol 1939-ben már 43 palackozó üzemmel rendelkezett, a németek teljesen oda voltak az üdítőért. A német leányvállalat Max Keith irányítása alatt 1938-ra kereskedelmi embargóval és kólaszirup-utánpótlás hiánnyal kellett szembenéznie, 1941-re a helyzet olyan súlyos volt, hogy ötletelniük kellett, hogy milyen itallal tudnák pótolni a németek kedvenc italát. A náci vezetőség is támogatta ezt az ötletet, hogy ezzel is meg tudják mutatni, hogy nem szorulnak rá az amerikaiakra, sőt, ők jobbat ki tudnak találni. A Fanta név a német Phantasie (vagy Fantasie) szóból jött, aminek jelentése fantázia. Ha azt a tényt vesszük, hogy a Coca-Cola gyár vegykonyhájának szakembereinek a fantáziájukat kellett használniuk, így még találó is a név, nehezítő körülmény, hogy nagy mennyiséget kell előállítaniuk szűkös lehetőségekből.


Az eredeti Fantához élelmiszer-ipari maradékokat használtak: tejipari melléktermék tejsavót, különféle gyümölcslevek, borok készítésekor megmaradt rostos anyagokat. Nem volt kétszer ugyanolyan íze, hiszen mindig az adott gyümölcsmaradék ízét kapta az ital, amit éppen használtak. A végeredményhez pedig hozzáadtak 3,5 %-nyi répacukrot, hogy édes legyen. A háború végén a lakosságnak már olyan nehéz volt cukrot beszereznie, hogy sokszor Fantával főztek cukros ételeket.


A háború után a Coca-Cola azonnali hatállyal beszüntette a gyáraiban a náci kotyvalék gyártását, 1955-ben vezette be újra a piacon, egészen pontosan csak Európában, a ma is ismert narancsos ízzel. Az USA-ban annyira nem volt sikere az italnak, hogy a '80-as évekre meg is szüntették a forgalmazását, a nemzetközi piacra meghagyták. 2001-ben volt egy fellángolása Amerikában a Fantának, de hamar alábbhagyott az érdeklődés iránta, a TOP10-es üdítő listára épphogy befér. Világszerte siker a Fanta, főként Japánban, ahol több mint 70 különböző ízben van forgalomban.


A fő kérdés azonban a történészek számára sem egyértelmű: Max Keith náci volt? Tény, hogy a férfi sosem lépett be a pártba, a háború után a cég minden nyereségét átadta az amerikai anyavállalatnak, mégis alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatot indítottak ellene, ami után végül minden vádpont alól felmentették. Ugyanakkor a nácik támogatták a fejlesztéseket, hivatalosan is propagandaként használták a márkát. Azt is fontos megemlíteni, hogy Keith a Führer születésnapjára céges bulit rendezett, a náci pártgyűléseken pedig mindenhol Fanta plakátok lógtak, így mondhatni egy szimbiózisban voltak.

TudástárWhere stories live. Discover now