Tudástár

Honnan jött Bíborbanszületett Konsztantinosz ragadványneve?

VII. Konsztantinosz 905. szeptember 2-án született, VI. León bizánci király törvénytelen gyermekeként. Apja háromszor nősült, ami a vallási szabályokkal teljesen ellentétes volt, de egyik házasságból sem született fiú utód, míg Zoé nevű szeretője fiú gyermeknek adott életet. Természetesen a gyerek érkezése óriási konfliktust robbantott ki az uralkodói udvarban, a pátriárka végül 906. január 6-án megkeresztelte a fiút, aki két évvel később már társcsászár rangot kapott apjától.

A kor hagyománya szerint az uralkodó felesége a bíborszobában ad életet a trónörökösnek, de Konsztantinosz esetében nem így született. A kereszteléskor megkapta a Bíborbanszületett jelzőt, amivel azt kívánták hangsúlyozni, hogy jogos trónörökös az uralkodó halálát követően. 912-ben VI. León meghalt, azonban a trónörökös még nagyon fiatal volt a tisztség betöltéséhez, így nagybátyja, III. Alexandrosz örökölte ideiglenesen a trónt. Egy évvel később azonban Alexandrosz is meghalt, így a fiatal örökösnek el kellett foglalnia a trónt.

Eleinte régenstanács vezette helyette a birodalmat, azonban Bizáncot I. Simeon bolgár cár megtámadta. Simeon fő célja a hatalom megszerzése volt, amit részben sikerült is megszereznie. A bizánci pátriárka bolgár császárrá koronázta Simeont, illetve a régenstanáccsal megállapodott, hogy lányát Konsztantinoszhoz adja. Ez a megállapodás azonban oda vezetett, hogy a tanács tekintélye megrendült, Zoé pedig átvette a hatalmat. Az anyacsászárnő a koronázás legitimitását megkérdőjelezte, emiatt a tanács által megkötött házassági egyezséget is visszavonta. A bolgár cár emiatt újra megtámadta Bizáncot, amiből győztesen került ki.

Ebben a felfordult, káoszos helyzetben jelent meg az örmény flottaparancsnok, Rómanosz, aki addig ügyeskedett, míg átvette a hatalmat és legyőzte Simoeont. Lányár Konsztantinoszhoz adta, így elnyerte a császári após címet, de a parancsok nem állt meg itt, 920-ra társcsászári rangot vívott ki magának, így 944-ig vezette a birodalom ügyes-bajos dolgait. Azonban ennyi nem volt elég a törtető férfinek, ugyanis teljes jogú császárnak nyilvánította ki magát, fiát pedig megtette örökösnek. Konsztantinosz hiába nem nézte jó szemmel mindezt, a birodalom kezdett megerősödni Rómanosz intézkedései nyomán; a császár megerősítette a hajóhadat, így megszerezte az Égei-tenger feletti uralmat, fennhatósága alá vonta Bulgáriát és a szerb államokat, megállította a kalandozó magyarokat, kibékült az egyházzal, valamint védte a parasztok érdekeit különféle törvényekkel.

931-ben meghalt a trónörökös, aki után Konsztantinosz jött, de az uralkodó többi fiának nem tetszett ez, emiatt puccsot hajtottak végre apjuk ellen 944. december 16-án, majd száműzték őt. Ekkor Konsztantinosz idejét látta, hogy kezébe vegye a hatalmat, elüldözte a két fiút, így a puccs babérjait végül ő aratta le.

15 éves uralkodása alatt folytatta a reformokat, amiket elődje már megkezdett. Többször is megállította a portyázó magyarokat, amivel a birodalomban mindig nagyobb tiszteletet vívott ki magának. Remek diplomáciai kapcsolatot ápolt a környező- és távolabbi államokkal is. Nemcsak remek uralkodó, kiváló diplomata, de tudós és író is volt, több írását is ismerjük. 959-ben halt meg, a trónon fia, II. Rómanosz követte.