Tudástár

Biblia hasábjai

Teljesen mindegy, hogy az eredet Guttenberg-bibliát, a Károli-bibliát vagy egy újabb kiadásút veszünk a kezünkbe, nagyon nagy valószínűséggel két hasábra tördelt szöveget találunk benne függetlenül, hogy hol nyitjuk ki. Ennek az oka egészen a XV. századra vezethető vissza, méghozzá az első nyomtatott bibliákra, aminek a most már hagyományon kívül praktikus okait is vannak.

A tördelés attól függ, hogyan olvassák azt az adott szöveget. Az egyhasábos tördelést akkor használják, ha a folyószöveg zökkenőmentes olvasásra lett kitalálva, ebben a formátumban íródnak a novellák és regények is. Viszont szótárat vagy mondjuk egy lexikont böngészni szoktunk, ezt a módot megkönnyíti a több hasábos verzió, mivel könnyebb kiemelni benne a számokat, hivatkozásokat, témaköröket.

A Biblia tehát nem olyan jellegű olvasásra ajánlott, amikor egy nyaralás során felkapunk valamilyen regényt, hogy majd unalmas időkben abba bújva mulassuk az időt. Ezt a könyvet ugyanis apránkénti tanulmányozásra szánták, amit eredetileg egyházi személyek tanulmányoztak, így a kéthasábos tördelés megkönnyítette nekik a keresést. Nem mellesleg minden passzus új sorban kezdődik, így a rövidebb passzusok a szemnek is szebb hatást adnak.

A praktikus oka pedig a spórolás volt. A könyvnyomtatás hajnalán minél kevesebb papírt próbáltak használni, ezért gyakran kicsi betűmérettel nyomtatták a Bibliákat, mint rövidebb terjedelmű műveket. Ha apró betűkkel írt egyhasábos szöveget olvasunk, akkor a sorok összefolyhatnak, két hasábba törve viszont könnyebb követni a sorokat.

Ma már létezik egy kis létszámú, azonban egyre növekvő csoport, melynek tagjai az egyhasábos tördelésért lobbiznak, mivel szerintük a kéthasábos verzió túlságosan enciklopédiásítja a Bibliát, ami pedig az oka annak, hogy egyre kevesebben olvassák a Szentírást. Az utóbbi évtizedekben megjelent néhány kiadása az egyhasábos Bibliának, de mivel évszázadok óta kéthasábosként ismerik az emberek, így a hívők többségének idegen az új formátum.