Sztárallűr ✔

4.14 📘🎵

Az autóból kiszállva rögtön Fati mellé kerültem, akit abban a pillanatban nem érdekelt a barátja, bíztatóan megszorította a kezem és rám mosolygott. Tudta mit jelent nekem ez a faház, ő is itt volt egy pár napig. Mert az oké, hogy itt ismertem meg Tomit személyesen, de sokkal rosszabb dolgok is vannak, amik eszembe jutnak a helyről. Mint például Noémi. Ő is itt lesz ám, sőt már itt is volt, amikor mi megérkeztünk. Rajta kívül itt volt még Ipacs, Anita, Bátor – felmerülhet a kérdés, hogy mit keres egy kilencéves a fiatal felnőttek között, de reménykedjünk abban, hogy jól ellesz Tamival – és Zsombor.
– Helló mindenkiii!
Amíg a többiek egymás köszöntésével és az enni-meg innivalók pakolgatásával voltak elfoglalva, addig én szapora lélegzettel néztem körbe a nappaliban. Annyi minden történt itt! A Sátánok csigaversenye, a Just Dance, a csókolózás Tomival a kanapén.
– Csak nem az emlékek? – jegyezte meg gúnyosan Noémi, aki épp akkor suhant el mellettem. Letelepedett a kanapéra és unottan végignézett rajtam. – Ha nem tudnám, hogy írónő vagy azt mondanám ügyvédnek tanulsz.
– Nagyon humoros – forgattam meg a szemem és hirtelen felindulásból leültem mellé. – Még mindig gyűlölsz minket igaz?
– Nem. Csak téged – vigyorodott el. – Hátba szúrtál Bella. Azt hazudtad nem érdekel Tomi, aztán szépen lassan elloptad őt tőlem.
– Beleszerettem – hajtottam le a fejem. – Te is nagyon jól ismered őt, nem kéne csodálkoznod ezen.
– Én nem csodálkoztam, el voltam ámulva! Az egyik nap még én voltam Tomi barátnője, a másik nap pedig veled pózolt egy mosolygós Insta-képen. El tudod képzelni milyen kibaszott szarul esett?
– Sajnálom. Én nem akartam neked rosszat – mondtam ki őszintén.
– Ne persze – nevetett fel erőltetetten és inkább felállt a kanapéról. – Szerintem már most megkezdem az ivást, más különben nem bírom ki ezt az egészet.
– Akkor minek vagy itt?
Mia nem reagált a beszólásomra eltűnt a konyhában. Akkor pedig felváltotta őt Fati. Nem kérdezte meg miről beszéltünk, látta az arcomon, hogy kényes téma.
– Nem jössz fel? Ipacs azt mondta, hogy lett egy új szoba.
– Hogy érted? – tápászkodtam fel a kanapéról.
– Nyáron még nem volt ott semmi, csak dobozok. Vagyis ezt mondta
– Az lesz a mi szobánk? – vigyorodtam el.
– Igen, miért?
– Fati, nem emlékszel mi volt ott?
– Ö... – gondolkozott el, aztán hirtelen megvilágosodott. – Úristen! Ott csókolt meg először Tomi!
– Igen.
– Na akkor mire várunk még? Gyerünk, nyomás!
Az emeletre felérve újra felemlegettem a nyári emlékeket, szinte láttam magam előtt, ahogy Csongi Nándin „lovagol", ahogy Gergő kijön a bűzölgő fürdőszobából és rájuk ugrik „Kicsi a rakás-t!" kiáltva. Minden ugyanolyan volt, mint, amikor elmentem. Ott volt a fürdő, Tomi és Ipacs közös szobája, a csajos szoba, és a Sátánok szobája is, ami most – még – nem árasztott gyilkos szagokat. Azonban most egy újabb lakható szobával bővült az emelet, lélegzetvisszafojtva léptem be a „tiltott szoba" ajtaján. A dobozoknak és kacatoknak nyoma sem volt, helyette egy letisztult, bézs és fehér színekben pompázó szoba fogadott bennünket. Volt egy franciaágy, egy egyszemélyes ágy, két éjjeliszekrény, egy gardrób és egy fotel.

– Ez háromszemélyes? Ki lesz a harmadik szobatársunk? – kérdezte Fati meglepetten.
– Nagyon remélem, hogy nem Noémi – húztam el a szám, majd ijedten megpördültem, mert valaki szinte betörte az ajtónkat.
– Helló csajszik – vigyorgott ránk Laura, mire sikoltva megöleltük egymást. Rögtön megkönnyebbültem, Angyal Lauránál jobb szobatársat keresve se találtunk volna.
– Kivel jöttél? – kérdeztem.
– Tomival – válaszolt mosolyogva. – Meg a húgával Tamival.
– Akkor ők is itt vannak?
– Igen, odalent. A konyhába mentek.
– Akkor gyertek, menjünk le mi is – indultam meg.
– De jól néz ki a szoba. Gondolom enyém a kisebbik ágy, mi?
Miközben lementünk a lépcsőn én fejben számolgattam egy kicsit. Összesen tíz személynek van elég ágy, mi pedig tizenhárman vagyunk. Nem tudom hogy lesz megoldva, egy személy még talán elfér a kanapén, de akkor is...
– Belle – Tomi amint észrevett ellépett a hűtőtől, odajött hozzám és a hajamat a fülem mögé tűrve megcsókolt.
– Bella! Bella! – köszöntött Tami is lelkesen és szorosan megölelt.
– Szia Tami – simítottam meg a haját.
– Milyen érzés újra itt lenni? – nézett rám Tomi megemelt szemöldökkel.
– Fura – vallottam be őszintén. – Sorra ugranak be az emlékek.
– Azt meghiszem. Voltál már a titkos szobában?
– Persze, hogy voltam. Ott fogunk aludni – mondtam vigyorogva. – Fati, Laura és én.
– Felújították? – lepődött meg. – Na, akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy újra alkossuk az első csókunkat.
– Már alig várom – suttogtam.
Mindenki megérkezett a faházba. Anita, Ipacs, Bátor, Tami, Tomi, Fati, Laura, Noémi, Csongi, Gergő, Gábor és Zsombor. Meg persze én. Mivel még javában folyt a délután senki se ivott – Mián kívül, aki egy sört kortyolgatott a kanapén ülve – de így is nagyon jól elfoglaltuk magunkat. Mi nők voltunk felelősek a kajáért, Fati, Laura, én és Anita mindent előkészítettünk a szilveszteri vacsorához, és a további falánkságokhoz. Lencsén és virslin kívül csináltunk szendvicseket zsúrkenyérből, valamint sajttálakat sertéshússal és szalámival. Minden iszonyatosan jól nézett ki, csináltam is egy boomerang-ot Instastoryba a mindennel megpakolt asztalról és a háziasszonyokról.

A férfiak ezalatt persze beüzemelték a tv-t – azóta se sikerül leszoktatni őket, hihetetlenek – a Sátánok a kapcsolón vitatkoztak, Ipacs Tomival és Zsomborral beszélgetett, a kis Bátor pedig a földön ülve UNO-zott Tamival.
A nagy-vacsora igazán jól sikeredett, megvolt a hangulat, szólt a zene, egymás szavába vágva beszélgettünk és röhögcséltünk, közben pedig a Sátánok és Ipacs is felbontottak egy-egy doboz sört. Mia akkor más a másodikat itta, nem is kérdés mennyire el fog ázni ma este.
Egy hangszóróból szólt a zene, mindenki őrjöngött, nasiztunk, esetenként táncoltunk, én viszont csatlakoztam Fatival az UNO partiba. Amikor megunták a sört előkerült a vodka és a házipálinka is, én legszívesebben visszautasítottam volna mindkettőt – nem vagyok oda annyira az alkoholért – de Tomi és Ipacs rávettek arra, hogy igyak. Meglepően gyorsan le tudtam húzni mindkettőt, de muszáj voltam rá inni egy kis narancslevet.
– Anita te nem iszol? – pillantottam fel rá, ám mielőtt bármit válaszolhatott volna a hasára mutatott. Tényleg, a baba.
– Meg hát kell valaki a gyerekeken kívül, aki nem iszik alkoholt. Órákon belül itt el fog szabadulni a pokol és rendet kell majd tenni. Erre pedig önként vállalkozok – vigyorodott el gonoszan. – Azon viszont meglepődtem, hogy te is iszol.
– Rám erőszakolták – mentegetőztem.
– Újabb kör! – emelte magasba a pálinkásüveget Ipacs. – Kiscsaj! Neked is töltsek?
– Aha – vigyorodtam el, aztán a főnökömhöz fordultam. – Látod milyen erőszakosak?
– Ajj, te – csóválta meg a fejét nevetve.
Nem tagadom én is becsiccsentettem egy kicsit. De azért nem vittem túlzásba az ivászatot, meg tudtam szabni egy határt. Ugyanez már nem volt elmondható a többiekre. Tomi is sokat ivott, de ő – akárcsak Gábor – inkább csak elpilled. Ellenben Csongi, Gergő, Zsombor és Ipacs úgy viselkedtek, mint a nagyra nőtt gyerekek. Zsombor... Szinte már el is felejtettem mennyire oda voltam érte, amikor megláttam abban a tehetségkutatóban. Anya is a megszállottjává vált, de tök hülyeség volt. Ezt a mai nap után mertem csak ilyen biztosan kijelenteni.

Elég vad szilveszteri buli vár hőseinkre, vetekszik azzal, amilyen bulin én voltam az idén. 🙃
Már csak egy rész van hátra a 4. évadból, igyekszem minél hamarabb kirakni. 💕💕💕