Hi love ! ➳ l.t. ff.

37

- Ne hagyj itt! - hangom elhalt a mondat végére és ő nem ment sehová.
- Eszemben sincs. - rázta meg a fejét, majd visszafeküdt mellém az ágyra ugyan abba a pozícióba, amiben eredetileg volt, én pedig odabújtam hozzá, miközben igyekeztem szabályozni a légzésemet. - Itt vagyok veled. - suttogta, én pedig arcomat a nyakába fúrtam. Nem tudom valóban így volt e vagy csak beképzeltem, de az illatától mintha a szorítás a mellkasomban alább hagyott volna. A pulcsiját szorongattam, miközben a bőrén keresztül próbáltam venni a levegőket, amin Louis halkan elnevette magát. Azt hiszem csiklandozta őt. - Kitartás, már nem tart sokáig. - matatott valamit a háta mögött, azt hiszem a telefonját vette elő a farzsebéből, hogy ránézzen az időre.
- Hány óra van? - kérdeztem halkan és megörültem neki, hogy legalább már tudok beszélni. Mindjárt vége...
- Háromnegyed tíz. - mondta, miközben lassan a hátamra vezette a kezét és simogatni kezdte. Hálás voltam neki, amiért nem tett semmi hirtelen mozdulatot. Valamiért nagyon jól kezelte a szituációt, látszott rajta, hogy nem először csinálja. A mellkasomból addigra már eltűnt a szorító érzés, de hasam valamiért nagyon feszített, olyan volt, mintha a szorongás hirtelen helyet változtatott volna a testemben. Gondolkodtam, hogyan érezhetném komfortosabban magam.
- Tudnál segíteni nekem? - kérdeztem, mikor a levegőt már egész normálisan vettem.
- Bármiben. - biztosított és hangjából hallatszott, hogy tényleg kész bármit megtenni annak érdekében, hogy könnyítsen helyzetemen. Törődik velem - ez a napnál is világosabb volt.
- Ez most lehet kicsit furán fog hangzani, de segítenél levenni a nadrágomat? - kérdeztem és reméltem, hogy nem poénkodja majd el a dolgot.
- Persze... - felelte lágy, mégis komoly hangon, ami megnyugtatott. - Most hozzád fogok érni, jó? - adta tudtomra, mi fog következni, én pedig bólintottam. Olyan figyelmes. A nadrágom derekára vezette a kezét, hogy kikapcsolja a gombját, de ekkor feltűnt neki, hogy nehezített pályán mozog.
- Ja, hogy övet is vettél. Látom, nem pánikrohamra készültél. - mondta szórakozottan, mire én is elnevettem magam, már amennyire tudtam.
- Hát, nemigen. - feleltem. Éreztem, amint kibújtatja az öv szíját a helyéről és kicsatolja azt, hogy hozzáférjen a gombhoz és a zipzárhoz. Közben a vállának döntöttem a fejemet.
- Minden rendben? - érdeklődött a sliccemmel bajlódva.
- Uhum. - hümmögtem, ő pedig segített letolni a nadrágomat. A térdemtől egyedül rugdostam le magamról az előbb említett ruhadarabot és áldottam az eget, amiért nem szűkszárú nadrágot húztam magamra aznap reggel. Na jó, kit akarok becsapni, évek óra nem hordtam olyan nadrágokat... Louis az ágy végébe dobta a farmeromat, majd visszadőlt mellém az ágyra.
- Még mindig ne hozzak neked semmit? Egy pohár vizet? - kérdezte, én pedig bólintottam. Megsimogatta a fejemet, én pedig lágyan rámosolyogtam, miközben fölkelt az ágyról és elindult az ajtó felé.
- A táskám elülső részében van szőlőcukor, azt is ide hoznád, kérlek? - szóltam még utána. Mindig volt nálam, mióta egyszer leesett a vércukrom a suliban és majdnem elájultam.
- Meglesz. - felelte. Még mindig volt egy kis diszkomfortérzet a hasamban, ezért pózt váltottam, hátha úgy kényelmesebb lesz. A hátamon fekve a plafont kezdtem bámulni, közben hallottam, ahogy Louis kint motoszkál a nappaliban. Az éjjeliszekrényen pihenő telefonomért nyúltam, hogy lekössem vele magam, illetve eltereljem a figyelmemet. Fölléptem TikTok-ra, mert akkor az tűnt a legkézenfekvőbbnek, de alig néztem meg két videót, Louis már jött is vissza a szobába egy pohár vízzel, meg a zacskó szőlőcukorommal a kezében. Leült mellém az ágy szélére, és míg a vizet az éjjeliszekrényre rakta, a zacskót felém tartotta. Hálásan rámosolyogtam, majd miután bevettem a számba rögtön két szőlőcukrot, Louis lerakta a többit a víz mellé, én pedig visszavezettem a szemem a képernyőre.
- Jobban vagy? - érdeklődött kisimítva egy tincset az arcomból, mire én bólintottam egyet.
- Köszönöm. - fogtam meg a kezét, miközben a szemébe néztem. - Nagyon jól kezelted. - dicsértem. - Gondolom nem először csináltad.
- Ami azt illeti, élesben de. Most először. Fontosnak tartottam megtanulni, hogy hogyan kell egy ilyen szituációt kezelni, miután elkezdtem turnézni és láttam milyen sokan lesznek rosszul a tömegben egy-egy koncert alkalmával. - nem tudom miért, de megleptek a hallottak. Persze tudtam, Louis milyen jó ember és mennyire a szívén viseli a rajongói sorsát, de biztos voltam benne, hogy ez olyas valami, amire csak kevés sztár gondol.
- Ez nagyon kedves tőled. - ismertem el. Közben észre se vettem, hogy a videó, ami a telefonomon ment már vagy ötödjére indul újra. Mindketten rápillantottunk. Egy koncertfelvételből összevágott videó volt Louis-ról, amin épp félmeztelen, miután a fanok leszaggatták róla az atlétáját a barikádnál. És ha ez önmagában nem lett volna elég, ezen mestermű alatt az Arctic Monkeys „Do I Wanna Know" című száma ment. A picsába!
- Azta! - bukott ki belőle. Összeszorított ajkakkal lezártam a telefonomat, majd összekulcsolva kezeimet malmozni kezdtem az ujjaimmal. Mi lehetne ennél is kínosabb? - Mi ez, TikTok? - érdeklődött rögtön.
- Aha, LouisTok, annak is a legmélye. - nevettem el magam.
- Én ehhez már boomer vagyok. - mondta szórakozottan, kisimítva a haját a szeméből.
- Mondom én, hogy öreg vagy hozzám. - rántottam vállat, de szerintem tudta, hogy csak húzom az agyát, mert rosszallóan megrázta a fejét.
- Na jó, látom már nincs semmi bajod. Ennek örülök! - felelte.
- Azon gondolkodom, mégis mennyi esély volt rá, hogy pont egy ilyen videót láss a telefonomon? - nevettem el magam kínomban.
- Hát nem tudom, az attól függ alapból milyen kontentből áll a For You-d. - vonta föl a szemöldökét. Lássuk csak, nagyjából 30%-ban koncertfelvételek, olyan 20%-ban random interjúk vele, 25%-ban olyan videók, amilyet az előbb is látott, 15%-ban vicces videók róla, 5%-ban összeesküvés elméletek arról, hogy Eleanor valójában nem a barátnője és a kapcsolatuk csak a médiának szól, a maradék 5% pedig a többi: kutyás videók, asztrológia, bőrápolás, meg amit akarsz! - ezen gondolkodtam egy darabig, majd azt feleltem:
- Hát, ez sajnos nem derül ki. - húztam el a számat, mire ő felnevetett.
- Mégis ki csinál ilyen videókat? - tűnődött el hangosan.
- Én nem tudom! - vágtam rá ártatlanul. Nagy valószínűséggel, ha értenék hozzá, én is ilyenekkel ütném el az időmet - erről neki persze nem kellett tudnia.
- És ki fogyasztja? - jött a következő kérdés.
- Meglepődnél milyen sokan. - néztem rá, ajkaimat egy vonallá préselve.
- Na jó, de neked most itt vagyok élőben. - mondta tényszerűen. - Mondanám, hogy nekiállok vetkőzni neked, ha ilyet akarsz látni, de ha arra gondolok, hogy mi történt azután, hogy megcsókoltalak, lehet nem jutnánk túl messzire. - utalt ezalatt a pánikrohamomra. - Nem hittem, hogy ilyen rosszul csókolok. - próbálta elviccelni, de mikor rájött, hogy ez kissé bunkónak hatott azonnal bocsánatot kért: - Ne haragudj, nem úgy értettem.
- Nem te voltál. - biztosítottam a keze után nyúlva. Egész addig bele se gondoltam, hogy neki talán úgy jött le ez az egész, hogy ő csinált valamit rosszat.
- Gondolom. De nem kell róla beszélned, ha nem akarod. - tudtam, hogy így van. Tudtam, hogy nem erőltetné a dolgot, és ha nem beszélnék róla, sem változtatna semmin kettőnk közt, de jobbnak láttam megmagyarázni.
- Úgy érzem, ez a minimum azok után, hogy segítettél. - vallottam be halk hangon.
- Babe, ez nem így működik. - rázta a fejét, majd hüvelykujjával megcirógatta a kézfejemet.
- Tudom, de azt hiszem jobb, ha tudod... - Louis pár másodpercig hallgatott, majd bólintott egyet.
- Jól van, legyen ahogy szeretnéd. - mondta, majd felhúzva lábait az ágyra, a támlának dőlt és azt mondta: - Hallgatlak.

***
tudom, nem szép dolog tőlem itt abbahagyni, de ezt szerintem már megszokhattátok tőlem. :D jól érzékelem, hogy kicsit alábbhagyott a lelkesedés a sztori iránt a részetekről? tökre kíváncsi vagyok, hogy tetszik nektek eddig louis és adeline találkozása, illetve hogy milyennek látjátok eddig a kettejük kapcsolatát? úgy viselkednek egymással, ahogy számítottatok rá vagy teljesen máshogy? írjátok meg kérlek, fontos nekem a véleményetek! :)
/louis' little shit/