BORN TO BE YOURS - kygo ✓

48

n e g y v e n n y o l c a d i k f e j e z e t

Minden reggel

A tegnapi késő délutánunk pontosan ugyanolyan volt, mint egy akármelyik, több, mint fél napos repülőút utáni néhány óra: szinte semmit sem csináltunk.

Mivel négy napot leszünk itt, ezért az olyan dolgokat, amik pl. a fürdőszobában kellenek kipakoltuk, a bőröndöket meg igyekeztünk úgy tenni, hogy senki ne rúgjon bele, és ne kelljen a sürgősségire menni
kislábujj töréssel.

Hiába aludtuk végig szinte az egész repülőutat, az nem olyan volt, mint otthon, tehát totál nem volt senki sem álmos - az alsó szomszédok legnagyobb örömére.

Kyrre és Justin néhány pohár whisky után letámadták a szintetizátort, és a félrészeg, totál Stargazingtől elkezdve a Sexual Healingig mindent hallhattunk.

Titkon kissé féltem attól, hogy az lesz, ami múltkor, decemberben, de szerencsére tíz után kicsivel Kyrre már totál offon volt (ami így zárójelben megjegyezve egyszerre volt vicces és aranyos is).

...

Reggel, hiába nem akarta valószínűleg senki sem, a korán kelés muszáj volt, ugyanis jóval előbb ott kellett lenni a Palm Tree Crew-os üzletben egy csomó papír aláírása meg ellenőrzése miatt.

Az ébresztő fél nyolckor szólt, amit kettőnk - azaz Kyrre és én - közül én voltam az első, aki felkelt rá. Kitapogattam az éjjeliszekrényen levő telefonomat, hogy lekapcsoljam.

- Halkítsd már le, kérlek - nyöszörgött mellettem Kyrre, és felé fordulva láttam, hogy a párnájába fúrja az arcát.

- Minek iszik az, aki nem bírja a piát? - vágtam rá kapásból, de persze nem bántásnak szántam. A fiú csak egy dünnyögést hallatott.

- De mintha te sokkal jobb lennél, amúgy - jegyezte meg, hogy csak azért is az övé legyen az utolsó szó.

Haha, elhitte.

- Az egy alkalom volt - hangsúlyoztam az egy szót, majd azon voltam, hogy felkelek mellőle, de Kyrre erős karja a derekam köré fonódott, és visszahúzott magához.

- Ahj, ne már, fel akarok kelni - mondtam. - És neked is kellene, tízre ott kell lenned az üzletben - tettem hozzá.

- Myles is el tudja intézni azokat a papírokat - motyogta a nyakamba temetve az arcát.

- Borzalmas vagy - nevettem fel hitetlenül ingatva a fejemet, mire Kyrre csak egy puszit nyomott az állam vonalára. - Kyrreeeeeee - nyomtam az orrom az arcának, és apró puszikat hagyva a bőrén próbálkoztam tovább.

- Jól van na, mindjárt - sóhajtotta tehetetlenül. - Komolyan, néha nem értelek, hogy tudsz ennyire pörögni ilyenkor. Mondjuk, az éjjel nem fárasztottalak le. - Végre rávette magát, hogy lassan felém forduljon. Vigyorogva nézett rám csillogó jégkék szemeivel.

- Aha, hanem magadat a hülye whiskyvel - vágtam rá kapásból. Közben hagytam, hogy kezemet a tenyerébe vegye, és az ujjaimmal kezdjen babrálni.

- Haragszol? - kérdezte a fiú, rekedtes szavaiban ott bújkált az enyhe aggodalom és félelem.

- Nem, de őszintén...a múltkori után kicsit féltem - ismertem be halkan, lehajtva a fejemet, ahogy eszembe jutott az az este. Kyrre szinte kapásból nyúlt az állam alá, hogy újra rá figyeljek.