I fell in love with you... My fault...

F O U R T Y EIGHT

Elhatároztam, hogy nem fogom szarrá sírni magamat, hiszen úgyis találkozunk és beszélünk, de ez az ötletem addig működött, amíg be nem léptem Dylan szobájába. Mindenki le volt törve, így inkább elvonultam, ahogyan a többiek tették. Pityeregve vettem elő a gitáromat és eljátszottam egy dalt. Természetesen erről is ő jutott eszembe és az, hogy vajon hogyan érzi most magát, mire gondolhat.

"Way too close to colour your cover
All dressed up but kept undercover
Way too close to colour your cover
All dressed up but kept undercover
Your grace, your grace, your grace
Don't take it awaaaaaay

I'm not ready to be just another of your mistakes
Don't wanna let the pieces fall out of place
I was only just a breath removed from going to waste

'Till I found salvation in the form of your
Your grace, your grace, your grace
Your grace, your grace, your grace
Don't take it away
Your grace, your grace, your grace
Your grace, your grace
Don't take it away"

-Gyere szívem!-nyitott be Justin a szobába, mikor vége lett a dalnak. Gyenge voltam. A fejemet csak lehajtottam és vártam a megváltást.
-Naa ne csináld, gyere!-noszogatott tovább.

-Mégis hová?-motyogtam erőtlenül és lejjebb csúsztam az ágyon a hangszerrel az ölemben.

-Majd meglátod.-elvette a gitáromat és felhúzott az ágyról. Nem volt erőm semmihez.

-Justin én.. szóval én.. csak annyi, hogy... kérlek ölelj át és ne engedj el.-kellemetlenül éreztem magam a kérésem miatt, de se szó, se beszéd, eleget tett a kérésemnek és hatalmas ölelésben részesített. Visszaöleltem, míg ő a hátamat simogatta.

-Angel, minden rendben lesz, tudod? Dylan oda van érted és senki más nem jöhet képbe nála. Ha mégis, tudod, hogy megverem.-ezért szerettem Justin-t. Mindig fel tudott vidítani, még ha csak egy kicsit is, de megtette. Ha kellett, ha nem.

-Figyelj, Justin... én nagyon szeretlek és köszönöm. Sokat jelent, hogy itt vagy és feldobod a kedvem. Nálad jobb barátot nem is kívánhatnék, de tényleg!-így, hogy kifejeztem a hálámat neki, mintha valami megváltozott volna bennem. Éreztem, hogy száz százalékig meg tudok bízni benne és azt, hogy ő itt van és itt lesz, legyen bármi.

-Na menjünk, van egy ötletünk a srácokkal. Öltözz át és gyere le, a nappaliban várunk!-ismét átölelt, majd eltolt magától és kicsit megrázogatott.-Összeszedjük magunkat és nem gondolunk semmire, okés? Okés.-lazán megbeszélte magával, mire csak halvány mosolyt küldtem felé és ki is ment. Felvettem a pizsamámat és a szörnyis mamuszomat, amiről szintén Dylan kúszott az agyamba. Mindig ugratott ezzel.
Lebaktattam a lépcsőn és lehuppantam Noah és Troy közé. Éreztem rajtuk, hogy eléggé le vannak törve, de miért is nem lepődök meg? Talán boldognak kéne lennünk? Kétlem.

-Na mi az, ami kipattant a fejetekből? Csupa fül vagyok!

-Megnézünk egy filmet, utána és közben eszünk, iszunk, aztán ha van kedved akkor beszélgethetünk.-egész jó ötletnek tűnt, hiszen úgysincs mit csinálnunk, így talán nem gondolunk rá annyit.

-Okés, legyen. Mit nézünk?-kezdtem kíváncsiskodni, majd elvettem a távirányítót a dohányzóasztalról és bekapcsoltam a tv-t. Elkezdtek találgatni, de nem tudtam rájuk figyelni, hiszen csipogott egyet a telefonom, amire ők is felkapták a fejüket, de tovább beszéltek, majd az övéké is felvillant, így egyszerre olvastuk a hosszú üzenetet.

Faszom

Dylan
Sracok és Szerelmem! Nemsokara indul a gep, csak szeretnem ha tudnatok, hogy barmennyire is ugy tunik, hogy ez a tavolsag szetvalaszt bennunket, higgyetek el, ez nem igy van. Sosem fogok meg egy olyan havert talalni, mint Noah, aki mindig elorukkol valami faszsaggal es elszorakoztat mindenkit, illetve megert es felejthetetlen baratsagot alakitott ki velem. Vagy olyat, mint Justin, aki pedig megtanulta kezelni a dolgaimat es ezzel fontossa valt szamomra, es Troy, aki mindenben benne van es csak jot akar nekem, megha eltaszitom akkor is, es hat o is szoros kapcsolatot apol velem, mint mindannyian. Es Angel! Te vagy az elso lany akit tenyleg ugy szeretek, ahogy sosem gondoltam volna. Halas vagyok, hogy sosem hagytal el a hulyesegeim miatt es a kitoreseim miatt. Tenyleg igaz, hogy a rohamokat gyogyszerrel lehet kezelni. Te vagy az en gyogyszerem. Megtalaltam benned a masik felemet. Kiegeszitesz, holott egyformak vagyunk. Kulonos, ahogyan az is, hogy megtanitottad, hogy igenis kepes vagyok barmire a szeretteimert es azt is, hogy mennyire jo erzes szeretni es szeretve lenni. Szeretlek titeket, amint Koreaba erek beszelunk!